Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XIV. Budapest 1930.
Paulinyi Oszkár: Iratok Kassa sz. kir. város 1603—1604-ben megkísérelt rekatolizálásának történetéhez
16 PAULIN Yl OSZKÁR meggyőzze: a királytól mi sem áll távolabb, mint hogy őket épen most, a török háború gondjai közepette vallásuk gyakorlatában háborgassa. 13 A vallás-kérdésnek ez a kétségtelenül megállapítható súlyos jelentősége a Bocskay-felkelés kifej lésében még érthetőbbé válik, ha figyelembe vesszük, hogy a protestánsok ellen irányuló cselekmények csak látszólag bírtak szűkkörű helyi jelleggel, a valóságban azonban egyre kiterjedtebb méreteket öltő protestáns-ellenes akcióvá kezdtek szélesülni. Az eredetileg csak Kassa rekatolizálására irányuló terv már az 1603. év második felében egy általánosabb, a királyi városokat egész összességükben érintő támadássá bővül 14 és a kassai templom elfoglalásával s az itteni protestánsok vallásgyakorlatának felfüggesztésével (1604. január 8.) csaknem egyidőben (1604. január 16.) Pozsony városában is kivitelre kerül, 15 míg további előkészületeivel már a Szepesség városait is fenyegeti. 18 De a mozgalom fő mozgatójának, Szuhay Istvánnak korántsem volt szándékában itt megállani. Még el sem ült a kassai templomfoglalás nyomán támadt első izgalom, amikor a hatalomnak e kíméletlen gyakorlója már az eddigieknél is súlyosabb elhatározásokat forral magában: „Nunc paulo maiora canamus" — írja 1604. február 13. előtt Mátyás főhercegnek s diocesise alapos megtisztítására, klérusa teljes reformálására tör s ennek érdekében a kálvinisták sárospataki főiskolájára veti szemét. 17 S ugyanekkor egy másik oldalról csendes, a kavargó események hátterében meghúzódó munkával igyekeztek a támadás térnyerését a sikeres betörés pontján elmélyíteni. Belgioioso, ki kassai új állomáshelyének elfoglalása óta, úgy tetszik, igen szoros viszonyban áll az ott működő jezsuita misszióval, 18 az első pillanattól kezdve, hogy Kassa rekatolizálásának munkáját az uralkodó meghagyásából elkezdhette, azon fáradozik, hogy e várost — a templomfoglalás alkalmával történetesen Kassán tartózkodó provinciálissal, Carillo Alfonzzal folytatott megbeszélései értelmében — egy jezsuita-kollégium létesítése által a katolikus hitélet virágzó gócpontjává tegye. 19 Bár elhatározása a világi papság, így az első sorban érdekelt egri káptalan körében nem is talált osztatlan tetszésre, 20 sőt nem vágott — minden látszat szerint — magának Szuhaynak a terveivel sem, 21 sikerült mégis elérnie, hogy az uralkodó a provinciálist megfelelő német, magyar és tót ajkú hitszónokok kiküldésére utasította, 22 s még a nyár folyamán a jezsuitáknak adatta át a kassai városi iskolát is. 23 A jezsuiták tanultságától, példaadó életétől s pasztorációjától remélte, várta Belgioioso a rekatolízáció nagy feladatának maradéktalan valóra13 Iratok: 39. és 40. szám. 14 Károlyi Á.: Néhány tört. tanulmány, 178. 1. 15 Ugyanott 2. sz. jegyzet. 16 Bruckner Gy.: i. m. i. h. 17 Károlyi Á.: i. m. 183—84. 11. 18 Veress Endre: Carillo Alfonz levelezése s iratai, Budapest, 1906. 380—81. 11. Iratok: 24. és 35. sz. 10 Iratok: 11. szám. 20 Iratok: 24. szám. 21 Erre vélünk következtethetni ama körülményből, hogy 1604. nyarán az új prágai nuncius, majd 1604. augusztus 2-án maga VIII. Kelemen pápa is felszólítják Szuhayt, hogy Kassára jezsuitákat vigyen; sőt az utóbbi egyenesen azt is meghagyja, hogy a kassai teplomot a jezsuitáknak adja át. (A. O. Meyer: Nuntiaturberichte aus Deutschland, IV. Abt. 267. e. és 270. sz. 22 Iratok: 17. szám, v. ö. a 24. számmal is. 23 A. O. Meyer: i. m. 196. és 300. sz.
