Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XIV. Budapest 1930.
Paulinyi Oszkár: Iratok Kassa sz. kir. város 1603—1604-ben megkísérelt rekatolizálásának történetéhez
37. Keltezetlen. (1604. szeptember 11 előtt) Kassa sz. kir. város közönségének folyamodványa Mátyás főherceghez Engedelmes türelemmel viselték a háború szenvedéseit s készséggel hoztak minden áldozatot, abban a reményben, hogy legalább kiváltságaikat s ősi szokásjogukat megtarthatják. Legutóbb azonban már ezekben is súlyos sérelmeket kellett elszenvedniük. Azok orvoslásáért ismételten fordultak a főherceghez. Minthogy azonban kérelmeik mindezideig elintézés nélkül maradtak s a város közönsége azóta kiváltságaínak még súlyosabb megsértését volt kénytelen elszenvedni, panaszaikkal újra a főherceghez fordulnak. Belgioioso főkapitány minden törvényes ítélet vagy végrehajtó-parancs nélkül lefoglalta s a király nevében birtokbavette a város valamennyi birtokát s jövedelmét, jobbágyait pedig a szokásos szolgáltatások teljesítésétől eltiltotta. A paplak lefoglalása alkalmával adott ígérete ellenére lefoglalta s eladta a városnak ott elraktározott gabonáját. A városba szállásolta el a vallon lovasságot, jóllehet elég terhet jelent a beszállásolt gyalogság is; amellett a készletek ilyetén felélése könnyen megbosszulhatja magát az ellenség esetleges támadása esetén. Véleményük szerint a főkapitány eljárása nélkülöz minden jogalapot s közönséges hatalmaskodás. Ha valakinek jogigénye van birtokaikra, az a törvény útján érvényesíthető. Kérelmüket most már harmadízben terjesztvén elő, kérik, orvosolja sérelmeiket, és a főkapitányt utasítsa, hogy kiváltságaikat s ősi szokásjogukat tartsa tiszteletben s minden ezekkel ellenkező újítást szüntessen meg. Eredeti: St. A., Ungarn, 274. csomó, „Die Angelegenheit der Kaschauer Kirche . . ." feliratú köteg. Durchlauchtigíster Erzherzog! Gnedigíster Fürst und Herr! Ob wir wol laíder mit eußerstem unserem Schaden und Verderben in gnuegsamer Erfahrung, was bei öffentlichen Kriegen den Ländern und Landschaften, wohin si rühren, für große Beschwär, Unordnung, Confusionen, Land und Leüt Verderb und Verödungen unempörlich daraus entstehen und oft an mehrers durch die, so zu Schutz wider den Feind als von dem Feind selbst betrangt, erschöpft und ausgesaugt werden, so haben wir doch alles bíshero vast über Vermögen um der gemainen Not und Anligen willen als publicam calamitatem mit gehorsamister Gedult ertragen und gleichsam Guet und Bluet zugesetzt, das wir zum wenigsten unsere rechte Freiheiten und alt Herkommen erhalten möchten. Nun aber uns auch dieselbigen nit sicher und unangefochten bleiben, sonder in denselben großer Eingrif, Widerwertigkeit und Trangsal zugefuegt worden. Also haben wir nit lenger umgehen künnen, solche hohe unleidliche Beschwerungen an Eur fürstliche Durchleucht durch etliche Prot. Egyházt. Adattár. y