Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XIV. Budapest 1930.
Asztalos Miklós: A wittenbergi egyetem magyarországi hallgatóinak névsora, 1601—1812
29. Johannes Rothmanni Regnensis Saxo Transylvanus. 29. Georgius Fabricius Cibiniensis Saxo Transylvanus. IX. 28. Christianus Marthius Posonio-Ungarus. X. 25. Basilius Kalmanthei Legradino-Pannonius. XI. 7. Casparus Budackaerus Bist. Transylvan, 1630. I. 11. Johannes Trepies Coroná-Barcziae Transylv. III. 15. Petrus Zablerus Leutschoviä-Ungarus. 1631. I. 17. Nicolaus Zwonarich Sarvarino Hungarus. 17. Stephanus Letheny Ungarus. IV. 14. Johannes Büringerus Posonio-Pannonius. 25 VIII. 16. Lucas Erasmi Schesburgensis Saxo Transylv. 16. Johannes Schulerus Mediensis Saxo Transylv. 1632. IX. 19. Johannes Schullerus Cibiniensis Transylvanus. 19. Georgius Frentellinus Epperiensis Ungarus. 26 1635. VI. 3. Georgius Poch Soproniensis Hungarus. IX. 16. Samuel Cramerus Leutschoviä-Hung. non iuravit propter aetatem. XII. 20. Georgius Budach Sandariensis Hungarus. 20. Andreas Horváth, Perenyiensis Hungarus. 27 1636. II. 7. Stephanus Deseluies Pannonio-Jauriensis. 7. Martin Tzuchius. Georgiopolitanus Pannon. X. 7. Johannes Georgius Kibstein Semporiensis Ungarus. 1638. III. 6. Samuel Graffius Megyesino-Transylvanus. Gratis. IV. 20. Martinus Spilenberger Gölnicio Pannonius. 25 Magisterré avattatott 1634. márc. 26. DB. 26 1633, 1634, 1637, 1639, 1640, 1641-ben nem iratkozott be új magyarországi hallgató az egyetemre. Ezekben az években alig volt hallgatója az egyetemnek. Míg rendesen 400 körül járt egy félév új hallgatóinak száma, addig például az 1637. évi tavaszi szemeszterben csak 12 új iktatkozó akadt. Szomorúan jellemzi az 1635—1639. közti viszonyokat, hogy a kis Wittenbergben évente 2000 haláleset is volt; száz számra voltak — amint a halálozási anyakönyv írja — „Personen, welche ohne sonderbahr Geleütte neben andern Leichen mit beygesetzet worden, deren theilsz in den wüsten Häusernn: off den Gaßen und Thoren gestorbenn, und todt fundenn, derer Nahmen die wenigsten erfahren zu könen . . ." Legnagyobb volt az elhaltak száma 1637-ben: 2675. Ebből 1671-en hulltak el pestisben és 923 egyént nem lehetett agnoszkálni. 27 Disputált M. Joh. Sperling társaságában 1637. júl. 5. DB.
