Mályusz Elemér szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XIV. Budapest 1930.

Asztalos Miklós: A wittenbergi egyetem magyarországi hallgatóinak névsora, 1601—1812

A WITTENBERGI EGYETEM MAGYARORSZÁGI HALLGATÓINAK NÉVSORA 1601—1812 A wittenbergi egyetem magyarországi hallgatóinak névsorát 1817-ben adta ki Bartholomaeides János „Memoria Ungarorum, qui in universitate Vitenbergensi... studia confirmarunt" című művében. Ez a munka azonban nemcsak hiányos, mert nem közli az erdélyi hallgatókat, hanem pontatlan is, azonkívül ma már oly ritka, hogy hozzáférhetőnek is alig tekinthető. A mult század második negyedében toerstemann indította meg a hallei egyetemi könyvtárban őrzött wittenbergi anyakönyvek kiadását. Az „Album Academíae Vitebergensis"-ből 1841—1892-ig három kötet jelent meg, amelyek 1600-ig közölték a hallgatóság névsorát. Ennek alapján közölte Révész Imre a Történelmi Tár VI. kötetében a magyarországi hallgatók jegyzékét 1560-ig, Melanchton haláláig, Fraknói Vilmos pedig „A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században" című művében 1600-ig, nem különben az erdélyiek névsorát Kari Fabritius 1560-ig az Archiv des Vereines für siebenb. Landeskunde új folyamának II. köt.-ben (1857). Bár a Foerstemann-féle kiadvány folytatása készül, a közeljövőben megjelenő IV. kötet 1660-ig fogja a névsort folytatni (a magyar nevek mai helyesírás szerinti átírását a mutató részére Halléban ép én voltam szerencsés elvégezni), a teljes anyakönyv megjelenése azonban csak messzi évtizedek múlva remélhető. így nem látszik feleslegesnek, a hallei egyetemi könyvtárban őrzött eredeti anyakönyvekből sajtó alá rendezni a wittenbergi egyetem magyarországi hallgatóinak jegyzékét. Egyidejűleg feldolgoztam a filozófiai karnak ugyanott őrzött dékáni könyveit, nem különben 1711-ig a wittenbergi egyházi levéltárban őrzött wittenbergi keresztelési, házassági és halálozási anyakönyvek magyar anyagát is. A kutatást óhajtottam nagymértékben egyszerűsíteni azzal, hogy a szétszórt, de egy egyénre vonatkozó adatokat jegyzetben közöltem. A dékáni könyvből vett adatokat DB (DekanatBuch), a keresztelő könyvből TB (Tauf-Buch), a házassági anyaköny-okbnl Trav-B (Trau-Buch) és a halálozási anyakönyvből vetteket pedig TR (Toten-Register) jelzéssel rövidítve közlöm. A kötet oldalszám jelzése, miután a bejegyzések szigorúan időrendben követik egymást s így az utánkeresés a könyvekben igen egyszerű, felesleges volt. Közlésünkben a neveket megelőző számok az iktatás hónapját és napját jelzik. Az anyakönyvek 10 fólió kötetet tesznek ki. Az iktatott hallgatók névsorát az irnok a rector jegyzetei alapján a félév végén jegyezte be, rendszerint igen kaligrafikus írással. A XVI—XVII. századi kötetek a rectorok festett címerével vannak illustrálva. Az 1601-es év a IV. kötet közepén kezdődik. Mivel a bemásoló nem végzett pontos munkát, előfordul, hogy kétségtelenül tudott hallgatók nyomát nem leljük meg az anyakönyvben.