Zsinka Ferenc szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XII. Budapest 1928.

Miskolczi Csulyak István esperesi naplója és leveleskönyve

Thomae Debreczeni, praefecto arcis et bonorum Patakiensium. 13. Augusti. Generose ac nobilissime domine! plurium mihi observandis. officiorum meorum paratissima commendatione praemissa, idvességes testi és lelki jókkal, kívánatos hoszszu egészséges élettel áldja meg az ur Isten kegyelmedet, az ő Ecclesiájának jelenvaló és következendő nagy hasznára. Az két jó emlékezetű és immár az Urban csendesen nyugovó bényei és pataki prédikátor urunknak özvegye között minemű elveszett pénz felől való controversia támadott, kegyelmednél Tisztelendő uram nyilvábban vagyon, hogy sem mint én sok beszéddel való intimálásommal fárasztanám kegyelmedet. Ez elmúlt szombaton az felpörös törvénynapot kért tőlem és idéző pecsétet, hogy az dolog ha végben nem mehet is egy törvényen, avagy csak fundamentom vettessék reá. Akarám kegyelmedet megtudósítani, hogy törvényre rendeltem 29. diem Augusti Patakon, ennek okáért, hogy ha kegyelmednek micsoda tetszése legyen, és kiket rendeljen törvény-tételre, mivel ez az causa nem mere ecclesiastica, hanem politico-ecclesiastica, legyen ideje az gondolkodásra. Az Ur Isten kegyelmednek akkorra jobb egészséget adván, engedje, hogy az kegyelmetek discursusa által mi is taníttassunk. Az Ur Isten kegyelmedet szerelmesivei éltesse sok esztendeiglen jó egészségben. Generosissimo domino Thomae Debreczeni, Illustrissimi principis Transsylvaniáé domini domini Georgii Rákóczi omnium bonorum praefécto, nec non orthodoxarum ecclesiarum nutricio benignissimo, domino et fautori meo honorandissimo. 30. . . Azok penig az földes urak Bejczi István Hotykán, Zákány András Szendrőben. Az más nyomásra olyan föld vagyon, melyben megyén 4 köböl buza, és kis erdőnek hijják. Az coenához való kanna itczésnél nagyobb volt, de elveszettnek mondják; végére menjenek; ha az má*) Egy egyházlátogatási jegyzőkönyv töredéke. Nincs meg a „Miskolczi Csulyak István egyházlátogatási jegyzőkönyvei" (Történelmi Tár J906.) közt. Valószínűleg Zalkodon volt e visitatio.