Zsinka Ferenc szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XII. Budapest 1928.

Miskolczi Csulyak István esperesi naplója és leveleskönyve

idoneum sufficiam. En itaque vir clariss. praesentium la­torem Rev. et Clar. Michaélem Göncium tibi tuisque de nota meliori commendo, et cras experimento concionali facto, si Reverentiae tuae et sanctae piorum congregationi placuerit, pro fideli in vinea Domini synergo recipére, non puto alienum a functione sibi oblata futurum, dum modo liceat sibi aliquantulum commodi redhostire, quo olim alumnus ejusdem gymnasii cum esset, juvenem ad­huc ad hanc functionen formavit et tirmavit. Vale. 11. Ujhelyini in die Palmarum occasione rtundinali in negocio Joannis Kövi pastoris in Zétény. 1634. Az tavali esztendőben Butkai István viceispánságá­ban esküdtit kibocsáttatta volt az falukra szerin szerte az vármegye commissiója szerént ad comnunem inquisilionem, ahol orgazdát, lopót, gyilkost, tolvajt, paráznát, istenká­romlót etc, találhatnának, megfognák és megbüntetnék törvény szerént. Zétényre jutván, ott is mindent meges­küdtettenek egy ember kivűl, Nyáriné asszonyom jobbá­gya volt ez, de Rákóczi Jánosnénak szegődött disznó­pásztora. Az az ember kétséges ember volt, annak oká­ért az falu is egykor hitit latorságáért rejiciálta, minek­okáért távol kerülte az hitet mindaddig, hogy ezelőtt mint­egy három héttel az zétényieknek gyűlések lött és eszek­ben jutván az a dolog, azt az legényt is behítták, meg­rekesztették és addig ki nem bocsátották, hogy az pász­tor is jelen lévén az gyűlésben, nem is inhibeálván, juratus et examinatus, azt vallotta, hogy az prédikátort látta az peresek menyével, hogy együtt beszélgettenek. Interea az prédikátor dolgát elvégezvén az polgárok között, az le­gény nem nyughatott, hanem az conscientia furdalván, az bírót harmadmagával kihítta és azt mondotta, lelke­men el nem viszem, jó uraim, de nem itt künn volt az a dolog, hanem az disznók ólában belül setétben találtam őket, egymáshoz közel lekussadván, de semmi cseleke­detet, sem annak jelét én nem láttam ; az asszony-embert megfogom vala, de elmene gyorsan, kijövék, hogy utána fussak, de hát immár messze ment; visszatérek és az prédikátor szemközben jött énreám, tagadatlan kapdosni kezdek rajta, hogy vagy az süvegét vagy az könyvét az hóna alól elragadjam, de megbíra engemet és az sze­kerczét elvövé tőlem és annak utána megadá. Deliberatum : Az Ecclesia előtt vékony az a pásztor

Next

/
Oldalképek
Tartalom