Zsinka Ferenc szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XII. Budapest 1928.
Miskolczi Csulyak István esperesi naplója és leveleskönyve
idoneum sufficiam. En itaque vir clariss. praesentium latorem Rev. et Clar. Michaélem Göncium tibi tuisque de nota meliori commendo, et cras experimento concionali facto, si Reverentiae tuae et sanctae piorum congregationi placuerit, pro fideli in vinea Domini synergo recipére, non puto alienum a functione sibi oblata futurum, dum modo liceat sibi aliquantulum commodi redhostire, quo olim alumnus ejusdem gymnasii cum esset, juvenem adhuc ad hanc functionen formavit et tirmavit. Vale. 11. Ujhelyini in die Palmarum occasione rtundinali in negocio Joannis Kövi pastoris in Zétény. 1634. Az tavali esztendőben Butkai István viceispánságában esküdtit kibocsáttatta volt az falukra szerin szerte az vármegye commissiója szerént ad comnunem inquisilionem, ahol orgazdát, lopót, gyilkost, tolvajt, paráznát, istenkáromlót etc, találhatnának, megfognák és megbüntetnék törvény szerént. Zétényre jutván, ott is mindent megesküdtettenek egy ember kivűl, Nyáriné asszonyom jobbágya volt ez, de Rákóczi Jánosnénak szegődött disznópásztora. Az az ember kétséges ember volt, annak okáért az falu is egykor hitit latorságáért rejiciálta, minekokáért távol kerülte az hitet mindaddig, hogy ezelőtt mintegy három héttel az zétényieknek gyűlések lött és eszekben jutván az a dolog, azt az legényt is behítták, megrekesztették és addig ki nem bocsátották, hogy az pásztor is jelen lévén az gyűlésben, nem is inhibeálván, juratus et examinatus, azt vallotta, hogy az prédikátort látta az peresek menyével, hogy együtt beszélgettenek. Interea az prédikátor dolgát elvégezvén az polgárok között, az legény nem nyughatott, hanem az conscientia furdalván, az bírót harmadmagával kihítta és azt mondotta, lelkemen el nem viszem, jó uraim, de nem itt künn volt az a dolog, hanem az disznók ólában belül setétben találtam őket, egymáshoz közel lekussadván, de semmi cselekedetet, sem annak jelét én nem láttam ; az asszony-embert megfogom vala, de elmene gyorsan, kijövék, hogy utána fussak, de hát immár messze ment; visszatérek és az prédikátor szemközben jött énreám, tagadatlan kapdosni kezdek rajta, hogy vagy az süvegét vagy az könyvét az hóna alól elragadjam, de megbíra engemet és az szekerczét elvövé tőlem és annak utána megadá. Deliberatum : Az Ecclesia előtt vékony az a pásztor