Zsinka Ferenc szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XII. Budapest 1928.

Miskolczi Csulyak István esperesi naplója és leveleskönyve

interpretor, quasi P. T. aliquos ex Reverendis fratribus inspectioni tuae subjectis Posonium vellet ablegare, nosque illis comites adjungere debere. Si ita piacúit nobis, ut ex quatuor dioecesibus certum in locum a P. T. monstratum in vicinis delegati conveniamus, et cum de methodo itineris, tum de expensis deliberemus. Tempus quidem breve esse videtur, verum negocii difficultas consensum nostrum unanimum requirit. Ego proxime die Martis praeterito conventui nobilium Zemplenini interfui, quibus postquam strenae loco votum novi anni obtuli, totiusque fraternitatis nomine demisse oravi, et mox exoravi, ut ecclesiarum nostrarum gravamina, praecipue salariorum ademptionem interstructioni legatis dandae interserant, iisdemque causam nostram ita commendent, ne amplius similem Ecclesiae querimoniam audire cogantur. Solus ad P. T. R. transiissem, verum propter grave crimen quorundam Sarajensium cras, dicto scilicet die a domino terrestri, Monacho, ibidem comparere totam causam Monacho declaraturus cogor. Caeterum, si omnes ecclesiarum vestrarum difficultates scripto tcomprehensas habetis, hunc etiam defectum R. P. T. inerest notare, quod in inspectione nostra Horvatini, sed ad P. T. R. dioecesin pertinente comes Melchior Alaghi sabbathale ex molendino in pago eodem situato pastori Horvatiensi ademit a spatio decennii, cujus cognitionem dum ego intentus essem, superioris anni vicecomes monuit, ut ejus cognitionem judici nobilium comitatus Újvár R. P. T. committat. Lisca, 18. Januarii 1634. 6. Generoso domino Ladislao Sztárai de eadem Sztára inclyti comitatus Zempleniensis vicecomiti, domino et patrono mihi observandissimo. Szolgálatomnak ajánlása után, az kegyelmes Istennek bőséges áldását kivánom Kegyelmedre áradni, mind az Kegyelmed kedvesivei egyetemben. Tisztelendő ispán uram, minapiban Zemplénvármegyében való kívánságunkban nagy hátramaradás lőtt, melyben az nemes vármegyétől kívántuk vala, hogy az mi querimoniáinknak recognitiójára Kegyelmetek szolgabiráját bocsátaná ki. Az első querimonia penig ez volt, hogy az tarkányi templomnak utát megnézné, és ha Sennyei uram ő Nagysága az nemes vármegyének tetszése szerént az Ecclesiát felőle nem