Zsinka Ferenc szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XII. Budapest 1928.

92. A wittenbergi egyetemi könyvtár Wittenbergben maradt részének régi magyar könyvállománya.

A wittenbergi egyetemi könyvtár Wittenbergben maradt részének régi magyar könyvállománya. Az ősz folyamán huzamosabb időt töltvén Wittenbergben, egyéb egyháztörténeti vonatkozású kutatásaim mellett összeállítottam azon régi magyar könyvek jegyzékét, amelyek a régi wittenbergi egyetemi könyvtár állagaként ma is Wittenbergben találhatók. A wittenbergi egyetemi könyvtár anyagának egy részét 1829-ben, mikor az egyetemet beolvasztottak a hallei egyetembe, átszállították Haliéba. A magyar tudományosság figyelmét azonban elkerülte az a körülmény, hogy a régi egyetemi könyvtár theológiai és históriai anyaga ott maradt Wittenbergben s ma az Augusteum könyvtárának törzsanya­gát képezi. Ez } az oka annak, hogy amig Hallét nem egy magyar bib­liográfus felkereste már, Wittenberg régi könyvtárában magyar biblio­gráfus előttem kutatási célzattal nem fordult meg. Pedig, mint az alábbi jegyzék bizonyítja, a wittenbergi könyvtárban a Régi Magyar Könyvtár­nak főleg Ill-ik kötetéhez tartozó természetű, szinte példátlanul gazdag, külföldi lelőhelyét találtuk meg. A wittenbergi könyvtár ma mintegy 80.000 kötetet számlál, mely a régi egyetemi könyvtár ott maradt anyagából és a dr. Heubner-féle hagyaték anyagából áll. Van egy 3 kötetes kézzel írott és a növedé­keket utólag beszúró fol-alakú abc. szerzős katalógusa. A 4-ik kötet a Heubner-könyvtárt regisztrálja. A katalógusok a mult század közepe táján készültek, címleírásuk igen lerövidített s így alig használható. Különben is a könyvek helyrajzi raktározása oly bonyolult, hogy a katalogizált anyag pontos számbavétele csak a könyvek darabról-darabra való átnézésével végezhető el. Sajnos én idő hiányában a katalogizált anyagot csak a katalógusból nézhettem át s így valószínű, hogy a könyv­anyagban még lappanghat általam meg nem talált Régi Magyar Könyv­tári anyag. A 3 kötetes 1830. körül irt szakkatalógus kutatás céljaira nem használható. Ránk nézve legbecsesebb a könyvtár minlegy 12.000 darabnyi disszertáció gyűjteménye, amely teljesen katalógizálatlan." Ezt a több mint 200 kötetbe gyűjtött anyagot néztem át s ennek eredménye az alább leírt 402 darab 1711. előtti magyar nyomtatvány. Gyűjtésem je­lentőségét vázolja az alábbi néhány számadat: Találtam összesen 402 példányt, ebből 2-od. 3-ad példány 70 drb, tehát fellelhető Wittenberg­ben 332 régi magyar nyomtatvány. Ebből 293 wittenbergi, 5—5 lipcsei és bártfai, 4 kassai, 3 jénai, 2—2 augsburgi, lőcsei, baseli, velencei, frankfurti, hagenaui és helynélküli, 1—1 königsbergi, genfi, strassburgi, bécsi, nagyszombati, offenbachi, rostocki és thorni nyomtatvány. A 332 régi nyomtatványból 92-őt nem ismer a Szabó-Hellebrant-féle Régi M. Könyvtár. E 92 unicum közül 82 wittenbergi, 4 lipcsei, 2 velencei, és 1 — 1 königsbergi, rostocki, thorni és hely nélküli nyomtatvány. 67 nyom­tatványnál a wittenbergi példány elütött a R M. K. által leírt példány­tól, vagy pedig leírásom bővebb mint a R. M. K. leírása. Tehát a leírt 332 cím közül csak 173 egyezik meg szó szerint a R. M. K.-ral. A címeket egy éven belül a kiadás helye szerint betűrendben s azon belül a valószínű megjelenés sorrendjében közlöm. Rövidítést csak az R. M. K. (Régi Magyar Könyvtár) kifejezésben használok. Utána a római szám a Régi Magyar Könyvtár kötetét, az arab szám a köteten belüli sorszámot jelenti. Az unicum példányoknál a címlap arcát is igyekeztem visszaadni a kis- és nagybetűs szöveg és a sor­végek pontos közlésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom