Zsinka Ferenc szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XII. Budapest 1928.

91. Miskolczi Csulyak István Diarium-ából

Prov. 31. 4.) Az részegségtől penig ugy annira irtozot, mint ha mingiart meg öltec volna, ha részegségben találtató! volna, az mint Solon ezt ugian törvéniwl hadta volt, Szemeivel szövetséget tőt vala, szemérmetes volt es tilalmasban nem nézet (Job, 31. 1.) hog'az reitekben valo indulatoc az latas által, napfény eleiben ne jönének. Továbbá tudta azt is ő Naga. hog' az két embernec sockal job karban volna dolga, (Lapszélen: Eccles. 4. 9.) hog' sem az egynec: mert ha szinten el esnekis az eggik, fel emelné az ő társa : minekokaert ő Nagais nem akarván egiedül lenni, az Isten sz. szerzesenec czehiben adván magát, chak szinten tavaly'lépet volt be az házasságban: (Lapszélen : Anno 1620. 26. április. Patachini.) es házas társul vötte volt maganac, az Vitézlő es nemzetes boldog emlékezetw Ur embernec Loranttfi Mihalnac, árvaságra maradót, de szemérmetességgel es kegies erköltsel fel ekesitetet leaniat Loranttfi Maria aszont: mely hazassagabais ugy élt, mint kereztién úrfi, kereztién hitvesével. Töb szép virtusockalis ékes volt ő Naga : melliekért az also rendec mint attiokat tizteltéc, az egienlőc chudaltác, az méltosagosbac ditsertek, es minden rendec maid ugian certatim (tusakodva) szerették. Innét lőt oztan, hog' midőn mind az mi valaztot Felséges kiraliunc, mind penig az nemes orzag, tavalj (Lapszélen : Anno : 1620.) az Bezterczei orzagunc gwleseben, ő Nagahoz illendőb tiztet nem talalhattac volna, az Fatran innen levő Ecclesiakban valo Helvéciái confessionac defensorava rendelte : az mely méltóságos tiztben, ha az szent Isten niomosba tötte volna, mely Istenesen viselte volna magát, minden szemének megh adta volna látni. Betegsegétis minden zúgolódás nelkwl szenvedte, ugyannira hog' meg beteg szolgaitis intette, hog' mindent haladással szenvedgienek. De mely igen nintsen semmi állandó ez világon, jol Iattiuc. Mert mikor ő Naga szinten életenec virágában volna : mikor ő Nagok kedves Ur attiafianac, Aszoniunc szerelmes férjének, orszagunc ragiago es nag' remensegw chillaganac, mi Tanitoc Istentől soc ohaitassal niert defensorunknac leg inkab kezdettwnc vala örwlni: ime az Ur Isten szinten ackor fozta meg minket minniajunkat, atiankfiatol, fejwnktől, chillagunktol, defensorunktol. Mert meg hala 1620 eztendőben, karatson havanac 27 napján, eyfel utan fertal ora hean három órakor. Oh halai, mely keserw chak emlekezetedis 1 Oh tőlwnc el ragattatot iffiu uraknak twköre, szivwnknek öröme, orszagunc nagy re-