Zsinka Ferenc szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XII. Budapest 1928.
91. Miskolczi Csulyak István Diarium-ából
es Tatar segítséggel Erdeljben ment volna, ő Nagysága Rákóczi Lajos urunk négj ezer Haidu vitézével Tömös várra wtöt, hostattiat megh égette ; es szép niereseggel onnat is visza térvén, azt az hasznot chelekedte, hogj az Török segítségnek nagiob része Székel Mosestől el állana, es Erdeljből hazájában nagj szégien vallassál oszolna, térne. Az Erdeli hadnak le chendesitese után penigh, ő Nagyságát Basta Giőrgy Lippai capitannia tötte: melj varat mind addig az Chaszar hwsegeben tartót, mig az hamis hitw Raczok Lippat az ő Nagysága hire nelkwl es akarattia ellen az Törököknek el adtak: melj bői az kételenség Jenőben ő Nagyságát futva szalaztotta. Rákóczi Lajos volt, kí Budának utolsó megh szállásakor, ötszáz magával az Rákos mezején levő vezérnek táborára ütöt, véle vitéz módon harczolt ; minekutanna penig az Török ereje ő Nagyságát megh kezdette niomni, nagi karával félre allot. Végezetre az is Rákóczi Lajos volt, ki Vaczon felöl az Verőczenél valo Maximilian Herczeg táborának öt szaz lovagh és gialogh magával, nagy segítségére volt. Vadnak ő Nganak töb sok vitéz chelekedetei is, meljeknek elöl számlálásával mostan en töb időt nem akarok tölteni,holot az elől számlált dolgokból is nilvan vagion,hogj az megh holt Rákóczi Lajos ő Nga vitéz ur volt, es országunknak eggik támasza volt. Ez ő vitézségiért Rodolphus chaszar Nagyságos nevel ajándékozta volt megh : (Fölötte: A— 1607.) az mostani király urunk penig szentelt vitéznek köszöntötte. Mely ő Naga vitézségit, mi imez fekete virágos kamuka zászlóra, melj emlekezetérth ez rákot sir fölöt fel fwggeztetik, deák versekkel illien képpen sommaltuk be 1). . . Hires neves vitézségi ezek Rákóczi Lajosnac: melliekért (az mint megh mondám) az Chaszartol Nagyságos, az mostani kiraliunktól penigh szentelt vitézi nevet neiert: de sockal szeb es dichereteseb vitézségi az ő Naganak, melliel Christustol az örök életnek hirvathatatlan koronáját el nierte. Mert mikoron Palatínus urunk az Erdélieckel valo pacificatioban volna foglalatos: Rákóczi Lajos urunk ő Nga, az havasból alig jutót hazájában egessegben, mégis abban az Tractaban Tokajban jelen volt: holot szent János napiara virradolan reggel három es négy ora kö1) A latin és magyar nyelvű vers közlését érdemesnek nem tartottuk.