Zsinka Ferenc szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XII. Budapest 1928.
91. Miskolczi Csulyak István Diarium-ából
vizekké változtathatna, es az en szemeimet könyhullatasoknak kút fejévé, hogj mind ejel nappal szwnetlenwl siratnám, az Magiar ország Nagyságos Patronusainak halalat. Mert szemeinkel lattiuk, hogj az magossagbéli király, az mi bwneinktől fel gerjeztetvén, halálos nilait kézivében tötte, ideget ellenwnk megh húzta : es az kikhez országunk siralmas igiében oltalomért foliamodhatot volna, azokat eggienként kettőnként el lövöldözi: es az követközendő fel tamadasnac boldog remensége alat koporsójukban téteti. Ez kereztién Patronusoknak seregebői valo volt, (nogj én mostan töb sok Nemzetes urakról semmit ne szolliak) amaz, hires neves Nagyságos Rákóczi Sigmund : kinek ez előt három eztendővel ezen ez szent helien, ezen fekete székből parentaltunk. Ezen vitézi seregből volt ez mostan fekete koporsóban előttwnk fékwvő Nagyságos Rákóczi Lajos, Achilles Battianac Hector öche, Magiar országnak szentelt vitézekiknek bizoniara eletek szwkseges vala, hogj közöttwnk mégh mostannis élnének: es az országtól vőt jo hirért névért, életért, országunknak mint édes annioknak hiven szolgálnának, megmaradásáért hadakoznának, hogi ha az sz. Istennek más kwlönben nem teczet volna. Müs annakokaert az ő szent akarattiát tudván, hivatalanac örömest engedgwnk : es hogj az mi végre mostan ide gwlekeztwnk, Istennek dicheretire, nekwnk idvessegwnkre szolgáljon, alázatos szivei Iéleckel fejenként mondgiuk. Pater noster. Hogj ez sz. gywlekezet mostan ide valo jövetelinek valami hasznát vehesse: az Ur Istennek segedelméből rövid tanúságra valo igéket veszek, az Isaias Propheta irasanak III. részéből: holot az Istennek szent embere illienkeppen szol. „1. Mert ime az seregeknek Ura Istene Jerusalemböl es Judabol el veszi az tamazt es az táplálót, az keniérnek es viznec minden erejét. 2. Az hatalmast es az hadakozót, az birot es az Prophétat, az jövendő dolgoknak megh látóját es az vén embert. 3. Az ötvenedes hadnagiot, az böchwlletest, az tanachost, az tudós mester embereket es az ékesen szollokat." A beszéd további része a fölvett textus alapján azt fejtegeti* hogy „Az polgári társaságnak, országnak, városnak, falunak, mikor leszen pusztulása, romlása, veszedelme." E fejtegetés után rátér Rákóczy Lajos életének ismertetésére. Mire valo ez Praedikacio ? Twkör ez, meljben mi Magiarok ha belé tekintünk, meg lathattiuk országunknak amaz niomorult allapattiát,
