Zsinka Ferenc szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XII. Budapest 1928.
91. Miskolczi Csulyak István Diarium-ából
romlásán: mi ő Nga szo fogadó hivei szerelmes Atianknac meltan jaigatunc halálán : kivalkeppen ha meg gondoljuc, Aszoniunc ő Nga minemw hitves házas társatok ez jelen valo három Ngos Urfiac minemw Attioktol, orszagunc Ngos Urai minemw barattioktol, az Rákóczi nemzet minemw ékehsegtől, az jobbagioc minemw oltalomtol, az szwkölködők minemw taplalo Attioktol fosztattac megh. De azért ugi keseregjwnc, hogi illetlen sirasunkal az ő Nga boldogságát ne iregieljwc: mivelhogy Istennec jo teczéseből mi előttwnc ment ki innét, az ki mi előtlwnc jőt volt ide: es az mint Ambrus Doctor szol Theodosius chaszar felől, ő Nga hagiot még nekwnc gondviselőjwl három szép virág szálat, kikben ő Nganac hire neve mint az nap twndöklic. Ezeket szent Isten az te Ecclesiadnac chendesen valo táplálására tarch meg ; az te hitedben es félelmedben naponkent nevelied, öregbiched : es mint az Salamon királyt idejec fölöt tanachosival egietemben eszel, bölchesseggel ajándékozd megh. Aszoniunknak ő Nganac penigh szomorú szivét vigaztalo szent lelkeddel szalljad megh, hogy ez szomorú siralmat békeseges twressel giőzze megh. Te penigh hires neves vitéz Rákóczi Sigmond, Istennec el alut hive, meny be az te agias hazadban, kit életedben niugodalmadra chinaltattal: te Christusnac szenteltetet vitéze, ved el soldodat az öröc boldogságot: te menniei király ez te meniegzői ruháddal fel ékesitet hívedet vid el be az szenteknek lakodalmában, tarch menniei Mannaval, itasd éltető vízzel, ruházd fel öröc élettel. Minketis penig ez testi sátorunknak le tévese utan, ajándékoz megh az menniei hervathatatlan koronával; melynec meg nierésejert fejenkent mondgiuc. Pater noster etc. III. Gyászbeszéd Rákóczy Lajos fölött. 1612. febr. 29. Concio funeralis in sepultura Magnifici domini, domini Ludovici Rákóczi, habita in templo Szerenciensi, Anno 1612. 29. februarii, die mercurii. Mindenféle rendekből számoson ide gwlekezet, böchwlletes halgatók, Christusban szerelmes Atiamfiai. Jeremias Propheta cap. 9.—1. az minemw igeckel siratta régenten az sidoknak veszedelmét, az ti engedelmetekből, szabad légien nekem is ugian azon igeckel siratnom, az Magiar nemzetnek borotva élire jutót mostani allapattiát, es igy szollanom: Oh ha valaki az én fejemet
