Zsinka Ferenc szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XII. Budapest 1928.

91. Miskolczi Csulyak István Diarium-ából

liet vöt vaía az szent Pal Apostol leveléből ez igikkel: (Lapszélen: Roman. 9. 16J Non est volentis neque cur­rentis sed miserentis Dei. Az az: Nem azé az ki akarja, sem aze az ki futtia, hanem az köniörwlő Istené. Plutarchus irja: (Lapszélen: In moralibus.) Mikép­pen az juh mellet valo komondoroc, nem azért vigiaznac hogy magokat, hanem hogy az juhokot, féltic: Ezenkép­pen az jo Fejedelemnec nem annira szwkseg magát, mint országát félteni. Annakokaért ő Nga midőn mint egi okos őr alio, maid mint egi szemével látná, mind az Erdelj országra követközendő szél veszi háborút, mind testi erejénec az sok gond es idő miat napról napra valo fogiatkozasat: Erdélytől kegies Atiai módon végh boc­huját vővén, ez testi életet ahol Istentől vötte volna, az halai által ott ismeg le akarván tenni, országunkban visza tére: mely ő Nga Erdélyből valo ki jővetelinec okat Tartszalon szájából ezt hallottam lenni: Mert nem akar­tam, úgymond, kereztién vér ki ontasaval magamnac nagiob uraságot keresni. Ezek ő Nga idejénec iob korában az hadakozásban dicheretesen viselt dolgainac rövideden valo elől szám­lálása : következnec immár azoc az jószágos chelekede­tec, mellieket az had kivől ő Ngaban kezwnkel maid ugian megh tapaztaltunc, melliekkel volt Istenhez, fele­barattiahoz es magahoz. Tikteket mégis kérlec, besze­demnec utolsó reszechkéjetis chendeszen es minden unatkozás nelkwl megh halgassátoc. Istenhez valo kegiességenec es emberekhez valo szeretetinec nilvan valo tanubizonsagi vadnac mi nalunc. Mert ha Joseph Patriarchanac az ő Attia hazahoz valo kegiessége, hogi elégedendő gabonával táplálta, méltán dichertetic az sz. irasban: miis méltán fogadgiuc bechöl­letes emlékezettel es hálaadó szivei ő Nganac imez ke­giességet. Mert midőn lattá volna egész országunkban valo hiveknec lelki éhségeket, az elő istennec oh es Uy Testamentomat, kit mi szent Biblianac hivunk, mely mégh Magiar nielven egeszén nalunc nem vala, nagy szorgalmatossággal, soc költségével, szép világos őreg betwkkel 1590 esztendőben Visolban ki niomtattatta. Mely annival nagiob kegiesség, menivel az lelki ehségh nagiob es szörnjwb az testi éhségnél. Ehez járul ezis, hogy mind életeben nagi sokszor, mind penig chac halála előttis, soc kereztién tudós iffia­akat idegen országokban, az tisztességes tudomanioknac tanulásáért tulaidon költségevei kwldött: kiket, mihelien

Next

/
Oldalképek
Tartalom