Zsinka Ferenc szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XI. Budapest 1927.

Oklevelek a reformáció első századából

per proprium oratorem, ne rex cesari opituletur, in proprii regni defensione scilicet occupatus. Restitucio Moldavorum auxilio, et turcorum procuratur. Quos hinc adversarii sibi occursuros sperant. Vale, meque sicut amas, amare perge. Ex Eperies, X1III Marcii. M. D. LIIIII. Sigismundus Gelous. Kivül

: Clarissimo, Reverendissimoque Doctissimo et omnibus virtutibus excellenti viro, domino Philippo Melanthoni, bonarum arcium et coelestis doctrine assertori, preceptori et tanquam patri suo longe carissimo ac perpetuo colendo. Eredetije a müncheni bajor királyi udvari és állami könyvtárban Collectio Camerariana, Volumen 16, numero 117 alatt. Az eredetiről vett fénykép Thury Etele másolatával együtt a pápai ref. főiskola könyvtárában. 53. 1555. április 9. Krakkó. Egri Lukács Melanchthonhoz. Szívesen engedelmeskedik mestere megbízásának, hogy híreket írjon neki. Ezt a levelet Krakkóból írja és iemeli, hogy húsvétra Stockei Lénártnál lesz Bártfán. Egy nemes ember beszéli, hogy a lengyel király Petriko-ba gyűlést hívott össze és meghagyta, hogy tanácskozzanak a vallás ügyében, hogy az ellenségeskedés megszűnjék. Három pontban van megállapodás: Az úrvacsora, a böjt és az ünnepek dolgában. Izabella magyar királyné és fia egy Pinczovita Szaniszló nevű papot kedvelnek, aki az egyházi tan minden megrontását szigorúan ellenzi. Ujabban a királyné kedvez az evangélium ügyének. A török a minap elfoglalt Fülek alatt áll, hogy visszafoglalja, a királyfit Ferdinánd akarata ellenére is visszahelyezi királyi méltóságába. Kálmáncsehi Márton, aki az oltárok kérdésében házsártoskodott, ujabban tanításában már odajutott, hogy az imádság hiábavaló, mert Isten nem hallgatja meg, de mikor Báthori András büntetés alá akarta vetni, elszökött és nem tudni, hol lappang. Gráciám et pacem Jesu Christi precatur, suaque officia commendat. Mandabas mihi discedenti Reverende preceptor, ut occasione nacta, tuam Reverenciam de successu itineris mei cerciorem facerem, pariterque et de iis que in itinere scitu digna audivissem. Mandato igitur tuo clarissime preceptor perlibens parere volui. Et quod ad iter nostrum attinet clementissimo Deo nos per suos angelos sanctos comitante et custodiente Cracoviam usque salvi et incolumes pervenimus. Spero autem hinc quoque Deo annuente citra moram ingratam mature nos proficisci posse, ut ad ferias paschatos apud Reverendum dominum Leonhartum simus Bartphe. Nova permulta sparguntur, verum haud satis certa, inter alia tarnen hec cer-