Zsinka Ferenc szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. XI. Budapest 1927.

Miskolczi Csulyak István esperesi naplója és leveleskönyve [1-27. sz.] Folytatás

Borbély Pál szolgálója Kata annorum circiter 13, hiti után vallja, hogy mikor Csanálos Imrénéhez szitáért ment volt, látta az mestert ülni az hordón az kamorában, Zsófi asszonyt bort hozni ki az kamorából az szobában feküvő beteg szolgálóleányának és az ajtót valamennyire bevonni maga után, és az mester az kamorában maradott. Látta azt is, hogy az mester, ebédre, vacsorára, odament. Csanálos Pál fateálja, hogy noha néha-néha odahivatta az mestert falatozni, de semmi illetlen dolgot nem látott hozzája. Csanálos Pálné Mocsár Erzsébet nem látta, de az maga házabeliektől hallotta, hogy mester uram egyszer hált volna Csanálos Imrénél. Pataki András deák jelentette, hallottam, úgymond az feleségemtől, hogy az mester mondotta, hogy bizony gonosz leány az Kegyelmetek leánya. Melyre az feleségem azt felelte, mig én tartottam, addig gonosz nem volt, ha gonosz leend, gonoszul veszi hasznát. Hivatván az mestert, mondottam neki, hogy őtet sok dolgok suspectussá tötték volna előttünk : 1. Hogy az generalis gyűlésből kimaradott volna. 2. Hogy esztendejének eltelése előtt Liszkára kezdette borait hir nélkül hordattatnia. III. Hogy az scholában való tanításban negligentissimus volt. IV. Az scholában asszony-állattal ivott. V. Suspectával csináltatott magának inget és keszkenőt. Respondit rector ad I. Nem mehetett az gyűlésben, mert tisztességgel mondván, az podexének egyik dombján olyan tályog volt, hogy féloldallag kellett miatta ülni. Ego contra. Miért tehát nem excusálta magát jó idején avagy levele avagy Máté uram által. Respondit. Nem érte fel discursusával, hogy magát deák levele által excusálhatta volna. Deákja is nem volt, osztán Máté uramnak az aedilis által izent, hogy excusálja. Respondi. Ez is nem kicsiny contemtus volt, hogy maga nem ment Máté uramhoz, holott elmehetett volna, mert Liszkára elment interea, és az mint hallattatik, ott részegeskedhetett, Máté uram penig csak obiter excusálta, hogy az mester nem jöhetett az zsinatban betegsége miatt, de ő nem tudja, beteg legyen-e, nem-e ?*) Végezetre, ha deákul nem * Széljegyzet: Itt agnoscáltuk temeritatem et contemptum