Pokoly József szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. X. Budapest 1911.
I. Adatok a magyarországi puritánus mozgalmak történetéhez.
Az békeségnek ura penig adjon nekünk mindnyájan örök békeséget minden helyen. Az Ur legyen mindnyájan Kegyelmetekkel. II. Thessal. III. 16. Mi Kegyelmetek atyjafiai és társai az szenvedésben, az uralkodásban és az Krisztus Jézusnak tűrésében. Apok. I. 9. 11. Novembris in collegio S.-Patak, anno nati salvatoris 1638. Tolnai János, Mohácsi István. Kívül: Admodum Reverendo ac Clarissimo Viro, Domino Stephano Miskolczi, Pastori Ecclesiae Liscensis Primario, nec non Seniori Districtus Zempleniensis Dignissimo Vigilantissimo una cum Confratribus suis Reverendis, Nobis in Christo Jesu observandissimis. — Teljesen ép, piros pecsét halálfejet ábrázolva, két felől e felírással: Mors Lucrum. A Miskolczi írásával: Hae literae Michaeli Mészáros Kispatakiensi fuerant traditae ad me ut transferret, hic vero per juvenem quendam Petrum Gyarmati transmisit hora qua Patakini ad vesperam tympano signum dari sólet. XI. novembris 1638. —. Az levélhozó ifjútól levelet még nem feleltem, iianem azt izentem, hogy ha meg kell felelnem az írásra, másszor felelek meg, de ma prédikácziós napom vagyon. — Ez az casitas honnat esett? 2. A Miskolczi válasza, Replicatio ad epistolam protestatoriam Johannis Tolnai XI. novembris 1638 ad me Liscam missam. Az mely levelet Tolnai János Mohácsi Istvánnal az Ecclesiának küldött, melyet protestatiónak nevezett, hogy nem protestatio legyen, hanem az Ecclesia ellen való calumnia és megannyi hazugság, melyet hogy az tudatlanokkal inkább elhitethessen, ártatlannak mondja magát, de hogy nem legyen ártatlan, mert contra nonum praeceptum falsum testimonium dixit contra proximum suum, renddel az maga írásából igy mutogatom meg. I. Calumnia, melyben irja, hogy az Ecclesiának törődésén szánakozzék, melynek hogy nagyobb hitelt szerezzen, az sziveknek veséknek vizsgáló Istenét hítta bizonyságul. De credat Judaeus Apella, vétkezett itt a harmadik parancsolat ellen, assumpsit nomen Dei sui in vanum. Mert 1. akármely tiszta itéletü ember is általláthatja, hogy nem annyira szánakozik az Ecclesia törődésén, mint azon, hogy vak veréb módra, sine diligenti disquisitione az pataki scholában be nem bocsátottuk, melyre indított az mi apostolunknak imez parancso-