Pokoly József szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. X. Budapest 1911.

I. Adatok a magyarországi puritánus mozgalmak történetéhez.

még az religióba is dissensiót s haeresiseket is szokott koholni; sok szomorú példák tanítják ezt igaznak lenni. Az philosophiáfoan való dissensión és abban való különözésnek szabadságán kezdi el, és még csak ez által is versengésnek és gyülölségnek konkolyát hinti az emberek szivében; bizony félő (kitől az nagy kegyelmű Isten oltalmazzonI), hogy az religióban való különözést (így!) is és arra való szabadságnak sokaknak magoknak tulajdonítására utat ne nyisson, az mely néholnéhol csak immár is csírázni kezdett. Az uj és peculiaris opiniókon és sententiázkákon (így!) való kapdosás és mindenek ellen mordicus ineálása, s még penig fejedelmi méltóságok s herczeg urak gratiája és favora alatt mit szerzett legyen nem régen Belgiumban, szomorú óhajtással említi az egész keresztyénség. Érti Nagyságtok az mi tetszésünket, mi nem hogy szükségesnek és hasznosnak Ítélnénk Tolnai János atyánkfiának az pataki mesterségben tovább maradását, sőt az schola és ecclesia kárára hajlandó dolognak lenni igen félünk. Mert az pataki scholában Nagyságodtól adatott törvényhez magát csak akkor és abban tartja, az mikor és amiben akarja. Mert annak felette annyira jutott az pataki deákság az ő Kegyelme philosophiája miatt, hogy nem régen maga collegájával együtt az öt első collatiókban az nemességnek tanítására egy illendő és elégséges collaboratort nem találhattanak, hanem a sexta collatióból vontak egy novicius szabásút elől, és ekképen maga megtapasztalta practice az maga tanítványiban hasznoson tanított philosophiának foganatját, az maga collegája beszéli előttünk. Nagyságtok továbbá mit cselekszik vele, az Nagyság tok kegyelmes tetszése. Mi az pataki scholára és az által az egész magyar nemzet között levő kicsiny Ecclesiára következhetendő, csaknem szintén szemünkkel látható s kezeinkkel tapasztalható kárnak félelmétől kényszeríttetvén, istenes indulatból cum soiemni protestatione mondjuk, ha mi kár következik, mi ne legyünk az okai. Az kegyelemmel bővölködŐ Ur Isten Nagyságtokat boldog virágzó jó egészséggel és országában békeséges birodalommal megkoronázván, számos esztendőknek folyásáiglan, szegény nemzetünknek s abban levő anyaszentegyházának oltalmazására tartsa meg. Datum ex congregatione nostra Patakinensi 18. Novembris 1642. Humillimi Celsitudinis vestrae clientuli: Stephanus P. Miskolcinus fratrum senior suo et venerabilis presbyterii nomine.