Pokoly József szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. X. Budapest 1911.
II. Miskolczi Csulyak István esperesi naplója és leveleskönyve.
a Kegyelmek olyan antiquus usust praetendáltak, melyre az mostani prédikátorokat is velünk cogálni akarták, hogy minden vasárnap az két Azarban kétszer-kétszer prédikáljon. Mely postulatumra midőn közülünk tanút keresnének, két prédikátor találtatott, kik ennek előtte régen Azarban laktanak, ós egyiket ugyan Azarba is ordinálta az Ecclesia; ezek azt fateálták, hogy ők vasárnap háromszor prédikáltanak, nem négyszer, az mint az Ecclesia matriculájában is vagyon irva, mely bizonyságokkal az az praetendáltatott usus labefactáltatott és az régi usus hagyatott helyben, nem az, melyet egy vagy két prédikátor valaha innovált, mivel una hirundo non facit ver. Innét osztán az következett, hogy ottan hamar az zsinat után Nagyságtok és Kegyelmetek előtt ujabb vádolást töttenek, hogy én mind az köznapi könyörgést, mind az catechisálást inhibeáltam legyen Azarban, mely vádolás hasonló levén az elsőhöz, én csak fülem mellől bocsátván, az' méltatlanságon boszankodtam, de senkinek semmit nem szólottam. Mely veszteglésemmel ihon harmadik criminatio is érkezett, hogy az mostani prédikátort akaratjok ellen tartom rajtok. De Nagyságtok és Kegyelmetek higyjék, hogy egy helyre is az prédikátort az auditorok akaratjok ellen ur borajul (így.!) nem vetjük, hanem egy elsőben prédikállani bocsátjuk be, kit ha megkedveltének, helyben hagyjuk; ha nem, másuvá eresztjük, Krisztus urunknak imez mondása szerént: ubi vos non recesserint, discedite illinc. Hol penig az tanító lakos volt, elmenetele előtt ez helyből contentáltatni kell jámbor szolgalatjáért, az mint az canon ecclesiasticus tartja. Mindeddig is az azari uraim nem edoceáltak, contentálták-e az tanítót, nem-e, mert az mint maga is régentői fogva sollicitált, promoveáltam volna. Akarnám tudni, az azari uraimnak ki adta az praerogativát, hogy az senior hírével híjának pásztort, ki ha unakozásban jutand, senior híre nélkül kiküldjék ? Senki nem adta, hanem csak magok usurpálják. Mert szent Pál adta az seniornak azt az praerogativát, hogy minden városokban és falukban tanítókat rendeljen, Tit. I. 5 Ideo reliqui te in Creta, ut constituas oppidatim presbyteros etc. Mostan is penig, mert az senior tudja, melyik pásztor hova legyen alkalmatos, ő tiszti, hogy az tudósok közé tudóst, az gengék közé gengét, és ahol az gonoszság erőt vett az disciplinán, keménybet adjon. Én mindeddig igy procerláltam, melyért ő Kegyelmektől azt az vádolást nem érdemlettem. Vert viszen bátor veretlent, én ő Kegyelmek közül némelyekre méltóbban panaszolkodhatnám Nagyságtok és Kegyelmetek előtt, mivel az én czédulámat olyanok előtt is mutogatták, kik rendünknek nem szeretői; és