Pokoly József szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. X. Budapest 1911.

II. Miskolczi Csulyak István esperesi naplója és leveleskönyve.

lankodjanak, mert ha az fizetést megváltoztatják, az prédikátort interdicálom az kijárástól, de elébb az tiszttartót kell követem avagy levelem által megtalálnom. 20. 22. Julii. Az pelejtei nemesek és polgárok az egyház földei felől kemény levelet küldöttének hozzám, hogy könnyen nem engedik az prédikátornak csak egyet is benne megszántani. Melyre azon nap megfeleltem. Másnap érkezett hozzám az pelejtei minister, Steph. Jesztrebi, panaszképen jelentette, hogy ujabban az falusiak egymás között elosztották az egyház földeit; az melyet ő megganajozott volt, azt is nem hagyták megszántani, sőt egy rusticus Izkra András bestye kurva fiának szidta, és által akarta verni, ha reá ment volna, mivel az Ecclesia nevével tiltotta, hogy az földet meg ne szántsa. Incommoda. Magának az pásztornak szántófölde nincsen, hanem mástól kell supplicálni. Az parasztok az egyház földeit tulajdonoknak tartják. Az egyházhoz való jövedelemnek kiszedője nem hites, nem viselik jól gondját, ha szintén eladják is, avagy annál marad az ára, az kinek az búzát adták, avagy bikát vesznek az árán. Avagy faluul megiszszák, és igy az egyházra nem költik. Ennek előtte az tavaszból nem adták meg az egyház dézmáját, sőt az prédikátorét is, hanem Steph. Jesztrebi vötte meg. Ez is incommodum, hogy az prédikátor dézmáját az egyház földéről nem minden viszi az minister házához, hanem az mezőn hagyják és tavaly is az mezőn veszett az pásztor quintájában. ígértem magamat reá, hogy ha az búzát és az szénát berakjuk, Pelejtére, egynehány magammal megyek és per visitationis formám az controversiát eligazítom. Azután Kassai János uramra bíztam, egynehány magával 15. Augusti jelen volt, de semmi haszonra. 21. Cursiles ad Bodroglceresztur, Bénye, Tolcsva et Patak, 28. Julii die Lunae.

1 Salutem in Filio Dei et perennem felicitatem precor. Doleo, quod etiam cum maximé deberem, dominationibus vestris Reverendis et Clarissimis parcere, communémque labo1 Széljegyzet: Ujhelino autem ad usque Szécs et Helmecz. Egyháztörténeti Adattár X. 8