Thury Etele szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. VII. Budapest 1908.

XVI. Németujvár, 1599. febr. 6. Beythe István védekezése a dunántúli ágostai hitvallásúaknak ellene intézett rágalmai, támadásai és 1598-ban kiadott hittana ellen

haragudot, még csak vakságotokat sem engedi megtudnotok. Noha tudományotok illyen igön hánkodik bennetök. Az magatok kivánságinak hagyattatok. Ezök után két Nótáriust válaztátok. Eg'gyiket az Beythe fiát. Másikat egi IfFyat. A mit mind két felöl zollottak meg irták. Vg' teczik eg'gyik fele ez may napigh ielön vagion. De hog' látá Bőythe Istwán, hogy háborúra, nem az Isteni zeretetre igieköztök: Meg monda előttetök, hog' soha chak egi gyeölésnek sem volt Jó vége. Buchut vévén töletök, ki méne. Azt költétök vtána, hog' haragiában, és azon való zégiönletiben mönt el, hog' meg gyöztótök. Hiszön bizonságot tesön az írás. Senki kedveiért nem hazud. Még akkor Nömös prodicator Vraym mindnyayan magatoknak maradtatok, és placentinusokká löttetök. Jobballottátok az egy Czipót és az pohár bort, az Vr Istennek tizta és förtelöm nélkil való bezédénél. Itt az thi Attyafiúy zeretetböl való bezélléstök, mérőggé változók. Föl kelétök, azután, tudgyatok; hogy mindnyayatoknak zabád volt valamint iartatok, és zégyönködtetök Az thi Jámbor Rheczéstöknél, kurvaffy néktők nevetök. Az kit meg akar bennetök fogatni, ottan fogva lószön. És az Rabok közöt Beythe kurvaffy pap newök. Meg itély Isten. Mert az mondgia: Valaki titokét megbánt, az én zömöm fenét bántja. Még nagyob lén, föl méne Horwáth Gergői Severinussával, otth azt zörzék Bőythe Isván ellen, valamit akarnának. Bartffáné vag' hol kinyomtaták es az magok zégyönére ki adák. Kit tud az Isten, hog' hamis, mert magatok vadtok bizonságok, még éltök sokan, hog' az igasságot meg nem gjőztók, hanem ök győzettek meg az igasságtul. Talám azt vélytök, hog' ninch Isten ki az igazat nézze, térjetök meg immár valaha és minekelőtte el vzzetök, keressétök Isten ergalmasságát. Hol Horwálh Gergői, hol Severinus; az álnok férfiak, félig nem élik az eö napyokat. Ezt bizonyai tudgyatok, hogy az Bőythe Istwánnak, az nagi Vr Isten oltalmazoya és nyilván meg tartya az eö kedves Jó akarattya zerént, ha nem tudom meny álnokságot kiáltotok is ellene, mert bizik eö benne. Az Isten ellenséghy kedig mihelyön tiztösségre vétetendnek nagi hertelenséggel, mint az fevst elveznek, és semmié leznek. Meg engedi az Igaz Isten erny, hog' az eö ellenséghy vezödelmet, sőt az Vr Istenre támadókét meg nézhesse zömeyvel. I. Corinth. 14. Mert még az prophétáknak lelkökis más Leikök alá vettetnek. Mért az Isten nem vizzálkodasnak, hanem inkább békességnek Istene. Miért hog' ayánlani akarták az Rövid regulát, más Jám-