Thury Etele szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. VII. Budapest 1908.

XII. Történeti ének az 1591. évi csepregi zsinatról 1596-ból

XII. Történeti ének az 1591. évi csepregi zsinatról 1596-ból. A csepregi synatról, ott az praedikátorok között való meghasonlásról, Jeroboámról, Amaziásról, Ámósról és a mostani praedikátoroknak számkivetésekrol való história. Ad notam: Mennyei fölségnek ura és Istene etc. Az gyűlésben az dologhoz ki mint szállott, az versfejekben megtalálod. Néked Magyarország egy éneket mondok, Kinek urak mássát még nem hallottátok, Jeroboámról és Amaziásról szólok, Ámós prófétáról csoda példát mondok. Az Jeroboámnak Salamon szolgája, I. Reg. II. Országának adó beszedő ravója, Mint egy nagyságos úr, olyan az országban, Erős, hadakozó, híres ez világban. De ennél is Isten feljebb magasztala, Mert Ahia által királylyá választá, Salamon országát, hogy ketté szakasztaná, Tized részit szintén ő nékie adná. Az Ahia által igy szólla az Isten, Megbüntetem az én népemet én Isten, Mert el nem s/envedem úgy legyen igaz Isten, Azért hogy engemet elhagyott az én népem. Sidoniusoknak bálvány Istenének, És a Moabiták bálvány Istenének, Az Ammon fiai bálvány Istenének, Ennyi bálványoknak mert szolgálni kezdenek. De noha nem veszem mind el Salamontól, Salamon fiától, Roboám királytól, De nem adok többet, hanem csak Judától, És akik származtak az Beniámintól. Juda nemzetségét mert kiválasztottam, És a többi közül én magamnak hattam, Hogy Hierusalemben vélek ennen magam, Mégis ismertessem, és tiszteltessem magam Néktek csakhogy amit immár parancsoltam, A Moyses által a mely törvényt adtam, Az hová minemű tiszteletet hattam, Arra rá vigyáztass, hogy meg ne bántassam.