Stromp László szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. VI. Budapest 1907.

3. Kis Bertalan és Musay Gergely dunántúli ág.hitv. ev. püspökök egyházlátogatási jegyzőkönyve 1631—1654. Közli: Thury Etele

volt, amint ezeknek maradéki vallják, tulajdon saját maguk örökségébül, ennek a Szent Márton nevü kápolnának, minden szükséges épületire iugera 16. ilyen okkal, hogy mindörökön valamikor vetés lenne benne, valamivel vetnék be sarló alá való vetéssel, kepét adnának róla ezen templomhoz. Ha pedig kasza alá való veteménnyel, vagy répával, adnak minden holdtul husz-husz pénzt. Támadván ezen megnevezett iugera 16. felől, és ennek a szentegyházhoz való jövödelme felől versengés a Czenne, Szopori és Györffi örökös familia ellen, a Kálmán, Hetyei és Csikós ágazatból valóktul, praetendálván ezek, amazok ellen, hogy ezek a földek és jövödelme az övéjük, ugy mint a más familiáé. Amazok viszont ezek ellen erősítvén magukat örökös possessorinak, nem tagadván a jövödelmét az egyháznak lenni, ki tagadják a ius possessionatusságból őket, kívánván e mellé azt, hogy a szentegyház épületire, a Kálmán, Hetyei és Csikós familia, avagy annyi jószágot szakasszon a templom épületire, avagy amennyi pénzt a kepés földekről ezek adnának, azok is hasonlóképpen annyit adnának melléje, mert ezen megnevezett possessori a földeknek, ők szántják vetik a földeket, és egymás között magukon úgy szedik a földekről a kepéket: a más ágazat semmit hozzá nem adván a maguk örökségéből nemis akarván pénzbeli segítséggel lenni a templomhoz. Ezen versengésnek közöttük, hogy vége lenne, mind a két megnevezett famíliából való ágazatok kezüket beadván, kivannak per nostram conscientiosam deliberationem decidáltatni. Dexliberatum est. Hogy ami a Czene, Szopori és Györffi haereseknek a szentegyház épületire néző segitségbeli kívánságukat illeti, méltónak Ítéljék ezen ratiobul, hogy amint az alsószopori familia és a fölső szopori megnevezett familia, a szentegyház épületire jövödelmes örökséget szakasztott, azonképpen a harmad részbeli familia is, tulajdon jószágából szakaszszon, annyi jövödelmes jószágot, avagy mint imezek ő is pénzbeli segítséggel melléje álljon. Hogy ha pedig praetendálja magáénak úgy lenni a megnevezett földeket, és annak jövödelmét is maga részére valónak, ezen ratiobul, hogy avagy közbül adattattanak ezen földek a templomhoz, avagy az ő eleik conteltálták volna, imezeknek eleit felőlük, ez mivel a nobile külső forumot illeti, erről coram suo competenti iudice tractáljanak. De interim ezen megnevezett földekről való jövödelme az egyháznak, valamint ezen famíliának kegyes elei az Istennek neve tisztességére rendelte és hagyta, méltónak Ítéltetik, hogy azok