Stromp László szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. V. Budapest 1906.

3. Adalékok a dunántúli protestantizmus történetéhez. Payr Sándor

74. Oh vajh előre csak egy szempillantásig Csak mint Tábor hegyen egy dicső óráig Lehetnék én is ti veletek együtt víg, Minden búm, bánatom elmúlnék holtomig. 75. De míg bomladozott testem sátorában Kell bujdosnom s nyögnöm nehéz igájában,

1 Elmém veletek lesz mennyei Hazában Krisztusnak, Fejünknek társalkodásában. 76. Látásban nem lehet, de már hitben járok Mind addig, a testnek míg ásatik árok, És akkor, a mit most óhajtozván várok, Nékem is megnyílnak a mennyei várok. 77. Azonban, oh Jézus, te kisded nyájadról Emlékezzél meg a pusztán hagyottadról, Mikor hívek is már csüggednek mátkádról S világ győzödelmet fuj a fenevadról. 78. Oh ne engedd, hogy a kicsiny nyáj kevesebb S annak állapotja még veszedelmesebb Vagy Farkasnak legyen a körme teljesebb; Hadd gyógyuljon inkább a rajtunk esett seb. 79. Sartoris és Bárány Őrállók helyébe Öltöztess ujakat Lélek fegyverébe És azoknak tiszta, buzgó hűségébe Hogy megálljanak kőfalad törésébe'. 80. Sőt holott ily buzgó Illyésektől fosztasz Nekünk rajtok levő lélekből mit osztasz? Eliseusoknak ha minket választasz, Ha nem kétkép', de részt csak fél szerint is adsz. 81. Oh adjad, mindnyájan gyülekezetinkben Bárány s Sartorisok legyünk szent tisztünkben, Bárány erős hite hajtson lépésinkben, S Sartor nagy világa égjen értelmünkben. 1 Fia is, e versek írója, sokat betegeskedett, a kandidátusokat szobájában ágyban ülve avatta papokká s már egy félévvel atyja után ö is meghalt (1758 jan. 15.) 42 éves korában. Fiatalon, mint 40 éves férfiút választották püspökké.