Stromp László szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. V. Budapest 1906.
3. Adalékok a dunántúli protestantizmus történetéhez. Payr Sándor
deig, az kisded ébregető vendéget is Isten nevelje nagynak az maga tisztességére és Ecclának elő mentére s az kgdnek szolgalatjára. Datum in Küszögh d. 5. Aug. An. 1651. Adm. Rndae Dign. Vtrae filius obediens usque ad mortem Emericus Gödi. 1 II. Libellus Supplex ad Palatinum (Pálffy Pál). Excllme Princeps, Dne mihi gratiosissime. Salutem, longaevam felicitatem et ceterorum bonorum affluentiam precor, mearumque orationum devotionem offero humiliter. Ngod, Kglmes Uram, az nagy szükségtől kénszeréttetvén, folyamodom alázatos - supplicatiommal Ngodnak mint felső Iustitiariusomnak méltóságos szine eleiben és ugyan tisztem szerint. Nem tudatik, mi okból és micsoda authoritásból indíttatván Csepregi Plebánus Uram az minemű 28 ezer sindelt az Evangelica religión lévő keresztyének magok pénzén hozattak az elmúlt Pünkösd után való szerdán az ő templomok építésére, mely nekik restituáltatott volt az Ország gyűlésének végezése szerint per legitimos Commissarios, azt az sindelt azon Plebánus Uram, ő Nga házához vitette és sokképpen sanyargatja, tömlöczözteti őket és midőn egyik magát védelmezte volna az megfogattatásakor, igen megvagdalták és az tömlöczben vetették. Az inség immár annyira elhatalmazott rajtok, hogy egyben gyűjteti őket megnevezett Plebánus és csoda mesterséggel arra indítja és hajtja őket, hogy spontanea voluntate önnön magok kihányják az prédikátort, azok aztán Registromban irattatnak, meggyóntattatnak és erős hitre megesküttettetnek, hogy azt mondják, hogy sem az Úr ő nagysága, sem az Plebánus nem kénszeréti az Prédikátor elküldésére. Ha kik erre nem ígérik magokat, azokat csak fogják és vitten viszik Sárvárra az fogságra. Az így nyomorgattatott község nem tud, mit tenni és kihez folyamodni. Sokan közülök lappangnak és csak nem megepednek bújokban. Némelyek az ilyen megrezzent állapotjokban nolle velle kénszeréttetnek az Praedikátornak bucsut adni. A sárváriaknak is és szárfödieknek nem kicsiny nyomorúságok vagyon, az melyet az Pleba1 Kőszegi evang. lelkész és esperes, előbb szanyi plébános és győri kanonok, ki 1639-ben tért át hozzánk.
