Stromp László szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. V. Budapest 1906.

5. Páriz Pápai Ferencz: Romlott fal felépítése. (1685.) Thury Etele

retet várj — és örökké való jutalom vagyon eltétetve számodra." De csakugyan nem lehetett hosszas Erdélyben a Jezsuita páterek öröme, mert 1589-dik esztendőben, midőn szokásuk szerint tisztükön kívül való dologhoz nyulának, azon Bátori Zsigmond idejében, kire ily nagy, áhítatossággal bízattattak vala, az ország rendéinek sűrű panaszukra és kérésükre, az országból Örökösen kitiltattanak. Nem keveset segítette pedig ez idő tájban az evangélikusok előmenetelét Dudithius Andrásnak, ki elsőben tanító, azután pécsi püspök vala, tekintetes volta és nagy tudománya, ki már az igaz tudományt bevette vala és nyilván hirdeti vala Ez a magyarországi eklézsiai rend nevével sok szép oratziókat tett vala a tridentumi zsinat előtt, melyek közül kettő, egyik az úrvacsorájának mind kenyérrel, mind borral való kiszolgáltatása felől, másik a papoknak házasságuk felől, írásban is kiadatatott Németországban. így látjuk, hogy gyakran a szép Deáki tudomány a több szent tudományokra is nagy vezér ós által út volt. Jeles erre a Petrarcha Ferencz példája, ki 1400-ban Olaszországban élt, és az igaz vallást itt meg is izelíté. Ezt láttuk Melanchton Filepben is. És hogy ezt mintegy czélomon kívül hozzá adjam, boldog város volt Pécs, két lakosokkal, kiknek egyike Janus Pannonius vala. Ez is ugyanis, valamint Dudithius pécsi püspök vala, ki Magyarországot a szép tudományokkal elbővíté, ő előtte ez merő tudatlanságban levén. Mely az ő maga epitaphiumából, melyet magának mint a hattyú éneklett vala, és a mely ma is ottan márvány kő oszlopokra fel vagyon metszve, az utánna való maradéknál megbizonyosodik, mely így olvastatik: Hic situs est Janus patrium qui primus ad Istrum Duxit laurigeras ex Helicone Deas Hunc saltem titulum livor concede sepulto Invidiae non est, in monumente locus. Pannonius János nyugoszik ez helyben, Ki Helicon hegyét csorbíta fényében, Annak lakosait a tudományokat Elhozván s azokkal áldván magyarokat Én csak e titulust kívánom magamnak. Irigység járj távol, nincs helye itt annak. Másik pedig volt Dudithius András, a kiről most szólunk, ez is igen nagy tudományú ember vala, ennyiben pedig Janus-