Stromp László szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. V. Budapest 1906.

5. Páriz Pápai Ferencz: Romlott fal felépítése. (1685.) Thury Etele

ugyan teljes eloltásában. Annak okáért törték abban fejüket, mint vehetnék a vallást újólag a régi szinre. A melynek végben vitelének rendét Pozsonyban a diétán mesterségesen le is rajzolták 1548-ik esztendőben a 6. 7. 8. 9. és 10. articulusokban. Ezután is azon régit énekelték ottan-ottan 1550. esztendőben articulus 12. 13. 1552. esztendőben articulus 7. 1553 articulus 7. 1554 esztendőben articulus 7. 1556. esztendőben articulus 25. 26. 1557. esztendőben articulus 10. 1563. esztendőben articulus 31. 32. Közelebb 1604-ik esztendőben, ama diétán kívül koholt menydörgő articulusban, melyről emlékezünk ide alább. 1554-ik esztendőben kezdeték Erdélyben Szeben városában az evangélikus prédikátorok felszentelése Tiszteletes Wiener Pál püspökségében, ki a szebeni eklézsiának főtanítója vala. Ez időtájban új baja s háboríttatása érkezek az eklézsia békes• ségenek. Mert Olasz országból, mint az eklézsiát háborgató mérges állatok tenyésztő fészkéből, az elsők immár az Isten igéjével, mint lelki éles tőrrel megöldököltetvén, vagy legalább megsebesíttetvén, gonoszabbak jövének ki, ú. m. Stankarus, Blandrata sat. Kik minek utánna Olaszországból kijövének, Helvetianak némely részeiben, Genevában. Tigurumban, Basileában, s egyéb helyeken híjában próbálták volna a dolgot, megismertetvén ott kik valának, onnan futva szaladának el és Lengyel ország felé vetődvén, elsőben Prussiát döglelteték meg. A honnan is kiűzetvén, Erdélyben egyenesen a királyi udvarnak esének, hogyha vesztenék is a dolgot, nagyobb dicsősscgükre lenne a magasról való leesésük (minthogy a gonosz ember a gonosz dologban is hírt, nevet keres), ha nyernének is, az udvarnak alkalmatosságához támaszkodván, szabadosabban bocsáthatnák mérges nyilaikat, a hová akarnák. Nagy csalárdsággal szúrák pedig be, a mely méltó a megjegyzésre, e ravasz olaszok és olasz ravaszok magukat az orvosi tudomány kelletése által. Mert a minthogy a külső érzékenységekre hallgató emberek többnyire hamarább megindulnak, a testet néző s érezhető, mintsem a lelket illető és sérthető gonoszokon, kiváltképen a kik a lelket befoglaló cserépedényt, a testet nagyobbra becsülik, s kedvét inkább keresik, melyre igen hajlandó mindenek felett az úri rendeknek kényessége : úgy ezek is, mint agg ravaszok, tudván jól, hol kell forgolódni és melyik részről kell magukat inkább kelletni, a kólyika gyógyítással megcsinálván maguknak az első rést és törést, valamint akarták, azután úgy kezdették elaltatni az emberek szunynyadozó leikeiket, lassan-lassan az ő tanításaikkal, mint megannyi álomhozó italadással.