Stromp László szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. I. Budapest 1902.

2. Levelek Ráday Páltól egyházi ügyekben (Zoványi Jenő)

protestatio vége félé kérni kell a n. vármegyét, hogy ennek háborgattatásában magát ne immittálja mindaddig, miglen specialis parancsolat nem jön, amely nélkül megháborítani az egész reformátusok nem is engedik sub moderamine incul­patae tutelae, kiről a felséges udvart is készek megtalálni és már dolgát folytatgálni oda fel, hanem relegálják magokat mind az onnan lejövendő kegyelmes resolutióra, mind az előttünk levő diaetára, annyival is inkább, hogy a pátens által nem adódott semmi authoritas a nemes vármegyéknek az executióra (kit NB. specialis revelált relatióból tudok), hanem a felséges udvar magának reserválta a contraveniensek ellen leendő büntetést, kit készek leszünk subeálni, ha ő fel­sége ezen collegium manutentiójáért vétket ismer bennünk. Hogyha pedig már meglett is a publicatio, ugyancsak be kell adni viceispán urnák a protestatiót, kivált ha sokára haladna a gyűlés. Coeterum a mélt. cardinalis discursusa szerint is javallom magam is a bécsi követséget, amelyet a felül irt ratiókon (hagyván többeknek feltalálását kegyelmetek bölcs ítéletére) kellene fundálni és egyszersmind a memóriáiét is a szerint formálni, melyeknek folytatására Dőri András, Aszalay Ferencz és Szőke Mihály uraimék közül valamelyiket kellene reá kérni, mert most sok akadályimra nézve magamnak fel­mennem épen lehetetlen, kész levén másszor Isten segedel­méből egyszeri arra való devoveálásom szerint a súlyára is előállanom, nem kímélvén ebben tehetős kevés költségemet is, kit sorsomon felül most is gyakran elkövetek, ide fel e tájon levő ecclesiáinknak oltalmazása mellett, kiket leginkább most kezdenek sarkallani minden felől. Az én kezemhez senki semmi egyéb költséget le nem tett, hanem amit a kegyel­metek dispositiója szerint Madas (?) uramtól még Pozsonyban kezemhez vettem, megmaradván egynehány arany attól, kit Kecskeméthi uramnak és másoknak szükséges helyekre adtam, amely azután is elkelhet, ahova fordítani szükséges lészen. de bár most eleve gondolkoznánk, mi móddal gyüjthessünk valamely költséget, mert tavaly is tapasztalhatta kegyelmetek, hogy a nélkül világ szerint az ajtók is be vannak zárva előt­tünk s dolgunkban elő nem, mehetünk. A tavalyi borigéretek is függőben vannak, mely miatt credituránkat annyival inkább elvesztjük; ha azért valahol (mivel értettem, hogy némely jólelkű atyánkfiai önként ígértek) megvolnának, a jövendő gyűlésre fel kellene vitetnünk. Igen bánom, hogy csak más­nap vehettem kegyelmed levelét, melyre való válaszom talán együtt sem találja kegyelmeteket, ha kinek azért itéli kegyel­med szükséges communicatióját, álljon kegyelmed tetszésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom