Stromp László szerk.: Magyar protestáns egyháztörténeti adattár. I. Budapest 1902.

6. Árva ekklézsiák a veszprémi ref. egyházmegyében. (Thury Etele.)

ÁRVA EKKLÉZSIÁK A VESZPRÉMI REF. EGYHÁZMEGYÉBEN.

1 Anno 1774. diebus ultimis maii et biennis iunii. Csicsó nevű, Tekintetes Szalavármegyében, veszprémi püspökséghez tartozandó helység. Seculumot fölyül haladó időtűi fogva bírták nemesek, bizonyos árendás forma contractus mellett; de néhai M(éltóságos) Biró Márton veszprémi püspök úr kívánván a kálvinistákat, — kiknek ott ember emlékezetét fölyülhaladó időtől fogva közönséges szabad exercitiumok volt — fogyasztani, és adózó parasztsággal a helységet megszállítani, 1753-dik esztendőben épületeiket s irtásaikat megbecsültette és a summával megkináltatta, de a lakosok föl nem vévén, a következő esztendőben Dóczi Ferencz szolgabíró úr előtt processust indított ellenük, és mind ott, mind a vármegye törvényszéke előtt őket az 1672-dik esztendő II. articulusa 6-dik conditiója ellen megnyervén, mindenekből kifizette, nem használván a nemes lakosoknak a felséges udvarhoz tett recursusok. így a kálvinista lakosoknak ki kelletvén a faluból menni, a prédikátor is utóbb elment, nem levén kinek szolgálni és így a helvetica confessión levők isteni szolgalatja önként megszűnt. Jakabfán, ugyan Tekintetes Szalavármegyében, föntírt Csicsó helység szomszédságában, a fölyebb való seculumban, és a jelen valónak' elein, volt közönséges isteni szolgalatja a helvetica 1 Tóth Ferencz Analectái V. kötetében van egy libellus memorialis, melyben a veszprémi ref. egyházmegyében levő árva ekklézsi.ík viszontagságait jegyezte fel Pados Ferencz, a ki 1764—1783. volt itt esperes, a ki nevét nem örökítette ugyan meg ezen jegyzéken, de összehasonlítottam azt a vámosi egyháznak általa húsz évig vezetett anyakönyvével, s azonnal meggyőződtem róla, hogy ezen értékes feljegyzést ő írta, ki mint esperes ezeket hiteles előadásokból s aktákból merítette, s méltán megérdemli, hogy elismeréssel emlegessük emlékezetét.