Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)

9-10. füzet

435

között. De hadd szóljon a közgyűlésnek vonatkozó jegyzőkönyve.

„Az 1793-dik esztendőben Mindszent havának i3-ik napján Csurgó nevezetű T. N. Somogyvármegyébe helyeztetett s Méltóságos Gróf Tolna Festetics György ur ő Nagysága birtoka alatt levő mezővárosban T. N. N. Gombay András emlitett T. N. Somogyvármegyének főszolgabirája s ezen belső somogyi sz. Társaság Curatorának előülése alatt T. N. N. és V. Sárközy István ugyanazon T. N. Somogyvármegyének főadószedője úgy mint a sz. Társaság Curátorának, T. Nagyváthy János ur T. N. Szalavármegyének Törvény táblabirája, T. T. Kazi Pál prose- nior a csokonyai, Szentgyörgyi István gigei, Nagy Gergely csökli, Fodor János jódi, Kovács Ferencz szennai és Füredi József alsoki szent gyülekezetek lelkipásztorainak stb. stb. jelenlésekben tartatott a belső somogyi sz. társaságnak közgyűlése.

Melynek alkalmatosságával:

Minekutána feljebb tisztelt Curátor Gombay András ur az itt egybegyülekezett egyházi és világi uraknak tudtokra adta volna azt, hogy ezen gyűlésnek egyetlen egy tárgya a Csurgón Mélt. gr. Festetics György ur kegyességéből elkezdett oskolának mi módon lehető előmozdítása, gyarapítása volna, akkor

Tettes Nagyváthy János ur — mint méltóságos gróf Festetics György ur ő Nagysága, a császári és királyi Felség kamarása, jószáginak Directora, titulált m. gróf urnák szent vallásunk sorsosinak minden kétség nélkül való hasznokra intézett kegyességét élő nyelvvel következőleg jelentette ki: Hogy az emberszerető gróf ur ő Nagysága tapasztalván azt, hogy mivel ezen T. Somogyvármegyében a helv. confessiót vallóknak oskolájuk nem volna, a Nemeseknek ugyan magzatjaiknak messze- földön levő tanitatások, sok fáradságukba és költségükbe kerülne, a szegény adózó nép pedig gyermekeit tudatlanul kény- telenittetik felnevelni: ősei e dologban más vallásuakkal tett dicséretes cselekedeteket követni s igaz keresztyéni türelmét nyilván megmutatni, a szegény tudatlan népet a tudatlanságból kivenni akarván, ezen Csurgó nevezetű s ő Nagyságát örökös jussal illető mezővárosban, azon oskolát, mely már ezen helyben ö Nagyságának kegyes jóltevője által elkezdődött, olyatén állapotra, hogy ebben külföldiek is nagy épülettel tanulhassanak, emelni szándékozna és ezen véginek elérésére