Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)

11-12. füzet

548

közösséget megtilt, a fogadalmakat érvényteleneknek nyilvánítja, a zárda közösségbe belépett kiskorúakat visszaküldi az atyákhoz vagy gyámokhoz, az ellenkezőleg cselekvőket „örökös száműzetéssel“ bünteti. Az új iskolai törvény minden oktatást megtilt az államin kiviil, az ellenkezőleg cselekvü klerikusokat első esetben a kenyérkosár törvénynyel bünteti, ismételt esetben 14 naptól 100 napig terjedhető fogsággal súlytja. A laikusok csak fogsággal bűntettetnek. Ezen kivül az összes temetők államiasittattak.

Belföld.

A közelebbi hónapokban hunyt el egyházunknak két nagy férfia Nagy Péter erdélyi püspök és Gróf Lónyay Menyhért a dunamelléki egyházkerület főgondnoka. Váratlanul — utóbbi a munka, harcz közben szólittattak el. Emlékök legyen áldva, s a mi életökbon szép és igazán nagy volt, követve.

— A vallás viszonossági jog és törvény érdekében. A vallás és közoktatásügyi miniszter úr a következő leiratát közölve, azon remény táplál, hogy rom. kath. lelkésztársaink, nemcsak ezen- túlra fognak óvakodni, hogy sarlójukat a mi búzánkba vágják, sőt az eddig elszedegetett kalászokat is szépen visszafogják küldeni a mi búzaföldünkre. Valóban ideje is már, hogy a magyarországi rom. kath. klérus ne csak szavakban, de tettekben is gyakorolja a keresztyéni szeretet és méltányosság azon parancsát, melyet az Ur hagyott tanítványainak, s melyet az Ur szolgáinak nem szabad feledniök. A miniszteri leirat igy hangzik:

„Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter ez évi július hó 1-én 24,727. sz. a. rom. kath. püspökökhöz a következő körlevelet bocsátotta ki: „Méltóságos és főtisztelendő püspök úr! Midőn a magyar törvényhozás az 1868. évi Lili. törvényczikket megalkotta, azon szándék által vezéreltetett, hogy az ország keresztyén felekezetei közötti viszonosságot kellőleg köriilvona- lozván, százados súrlódásoknak véget vessen és a vallásfelekezetek közti békének újabb támaszt és biztosítékot nyújtson. E törvény többi közt a vegyes házasságból származó gyermekek körül is intézkedvén, 12-ik szakaszban kimondja, hogy a fiúk atyjuk, a leányok pedig anyjuknak vallását követik, egyúttal jövőre nézve is érvénytelennek, semmisnek s minden jogerőt nélkülözőnek jelentvén ki bármely szerződést, téritvényt, vagy rendelkezést, mely e törvénynyel ellenkeznék. E szakasznak logikai folyamánya