Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)

11-12. füzet

489

semmi más könyvben nem található, csak János első levelében. ') A mi Papiast illeti, a legcsekélyebb ok sincs, a mi az ellen szólana, hogy a negyedik evangyé- liomot ismerte, mivel az, hogy Eusebius erre nézve hallgat, egyáltalában nem bizonyítja azt, hogy Papias nem említette. 2) De azt határozottan állitja Eusebius, hogy János első levelét használta Papias, 3) egyike lévén ez a katholikus leveleknek, melyeknek a legkorábbi irók által való használata volt az a dolog, a mit feljegyezni Euse- biusnak terve volt. Irenaeus, a „vének“ után, kik Papias kortársai voltak, idézi Krisztus szavai magyarázatát, Ján. XIV. 2-ből, 4) s az Idvezitő működése tartalmára vonatkozólag oly értelmet ad azoknak, a mi János VIII. 57. 5) félreértéséből eredt. Ezek a bizonyságok kiterjednek az egész századra. János kortársai és tanítványai idejére vezetnek vissza. Végül, magához az evangyéliomhoz egy bizonyságtétel van függesztve, a mi azoknak a kezéből származott, a kiknek először kezébe adatott. (Ján. XXI. 24.). Ez önálló, külön tanúságtétel, különböző attól, a mit maga a szerző tesz, a mit nem lehet kétségbe vonnunk a nélkül, hogy kétszeres, ravasz hazugságot ne tulajdonítsunk neki.

Tekintsük most az egyház körén kívül álló embereket. Pertuiban világosan megérteti velünk, hogy Harcion (A. D. 140.) ismerte János evangyéliomát, de elvetette , mert nem akart más apostolt elismerni Pálon kívül.6) A montanisták canonáról keveset tudunk, de semmi sincs a mi azt mutatná, hogy a negyedik evangyéliomot elvetették volna. A basilidianusok és valentiniánusok, a második század második negyedében keletkezett gnosticus

') Ad. Phil. 7.

2) L. Light, foot czikkét, Cont. Rey. Jan. 1875.

’) H. E. III. 39.

*) Adv. Haer. V. 36, 2.

5) Ibid. II. 22, 5.

6) Adv. Martion, 1Y. 3, cf. c. 2: de Carne Christi, c. 3.