Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)
9-10. füzet
431 az iránt, eszközölnék ki az uralkodónál, hogy a magyar ezredek béke idején mindig a hazában tanyázzanak, tisztjeik magyarokból választassanak s a szolgálati és vezény-nyelv a magyar legyen. E folyamodásról értesülvén a hadi tanács, a Greven- ezredbeli összes tisztikar haditörvényszék elé állíttatott. Az ország rendéinek közbevetésére Festetics — mint a főrendiház tagja — királyi parancsra szabadon bocsáttatott ugyan, de a katonai kötelékből kilépni s az udvartól kegyvesztetten távozni kényszerült. A polgári élet terére lépéssel kezdődik a dicső emlékű grófnak azon fényes pályája, melyen különösen nemzeti köz- mivelődésűnk érdekében tett lankadatlan fáradozásai soha nem halványuló fényben ragyognak. — Az ő gyakorlati éles esze korán belátta, hogy azon nemzet ölő s korlátlan hatalomra törekedő irányzatnak, mely a Habsburgok uralma, különösen II. József alkotmánytalan országlása alatt hazánkat összetöréssel fenyegette, ellensúlyozására s a rendszeresen kiforgatott közjogi állapotoknak medreikbe visszavezetésére, csak egy biztos tényező van: a nemzeti közszellem fejlesztése, ennek pedig egyetlen alapja: a jó iskola. — Ez emelkedett meggyőződés szülé fenkölt lelkében a komoly elhatározást, hogy terjedelmes birtokai kiválóbb pontjain: Keszthelyen a katholikusoknak, Csurgón a protestánsoknak felsőbb iskolákat alapitson. VI. A protestantizmus, miként több, mint három százados történelmi fejlődése mutatja — mindig komoly hivatásának tekintette a közoktatásügyek gondozását. Nála a példaszó szerint, — az iskolák az egyház melegágyai valának. Innét a nevesebb reformátorok nemcsak hitbuzgó lelkészek voltak, de a serdülő ifjúság oktatásával is egész odaadással foglalkozának. Tudva van, hogy Szegedi Kis István 49 éves korában az éltes Sztárai erős ösztönzésére engedi magát lelkészszé — doctor — avattatni, megelégedvén az ideig az egyszerű iskolamester — ma- gister — czimmel.*) Keletkeztek is vidékünkön már a reformáczió hajnalán virágzó iskolák, különösen Tolnán, Pécsett, Kálmáncsehiben, Kis-Komáromban stb. De fájdalom, a török harczok országrázó viharai s a felszabadításunkra jött császári seregek s a szom*) Skaricza Máté : „Vita Steph.“ Szegedini. 26*
