Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)

9-10. füzet

398 másokkal is, minden véges lénynyel, igy van. Senki sem él önmagának, sem nem hal önmagának. Senki sem mű­ködik vagy mozog önmagától, vagy önmagáért. Ez egy mindent létrehozó, mindent átható, intéző és fentartó elvre mutat. Ez a sok függő lény, egy függetlent feltéte­lez, kitől minden függ. Ez a sok korlátolt lény, egy lényre mutat, ki mindeneket korlátol. Másodlagos okok és mozgások egy „Okok Okára,“ egy első mozgatóra val­lanak, a ki maga mozdulatlan, és minden mást mozgat. Az első ok sokkal valódibb ok, mint bármely má­sodlagos ok. A másodlagos ok nem is valóságos ok, a mennyiben csak az utánavalóval közli, a mit az előzőtől nyert. A gép, bármily sok a része és mozgása, nem te­remti sem magát, sem semmi erőt, hanem mástól nyeri az erőt s maga még felemészti annak egy részét, bármily tökéletes gép legyen is. A világegyetem is gép, a meny­nyiben inechanicai törvények alatt áll s az erőt ép úgy nem teremti mint önmagát, hanem csak közli azt. Annak az erőnek a szerzője a valódi oka minden természeti tü­neménynek. Valósziníileg az élet sem, de az értelem bi­zonyára nem fejthető meg inechanicai törvények szerint; de sem az élet, sem az ész nem tehet többet, minthogy az elsők által vele közlött vagy rendelkezése alá bocsá­tott erőnek az irányzatát, vagy hova fordítását meghatá­rozza. Következőleg „mindenek ö benne élnek, mozognak és vannak. Az az ő eredetetök ép úgy mint végczéljok. Az veszi őket körül, az hatja át. Mindenhez közel, min­denben jelen van, minden telve erejével. Napsugárban, széifuvallatban, fűszálban, mindenben jelen van. Forrása és élete minden emberi értelemnek és szívnek. A panthe- ista nem annyira abban téved, a mit róla állít, mint a mit tőle megtagad. Ennek az oknak elképzelhetetlen erővel kell bírnia. A másodlagos okok erőiket mind ettől nyerik. Mily rop­pant erő nyilatkozik a világban! Minden lat szén képes

Next

/
Oldalképek
Tartalom