Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)

9-10. füzet

382

Nincs bennük semmi német homály. Őszintesége, elfogulatlansága, a mit könyve elején erősen hangsúlyoz, kielégítheti a theismus bármely ellenségét is, inig mély és őszinte evangyéliomi hite, melynek mélységét mindenütt érezzük, a hivő léleknek különös elégtételt ad. Felette kívánatos volna, hogy az ily müveket nyelvünkön is túrhatnék. Valóságos orvosság gyanánt szolgálnának. Dr. Flint könyveit kívánnám itt ismertetni. Hogy tegyem ezt? A helyett, hogy átböngészném az egészet, s felületes nehéz olvasmányt nyújtanék, leginkább jegyzeteim nyomán, — miket csaknem az egész első kötetből készítettem — egy részletet mutatok be, a miből jobban lehet némi tájékozást szerezni a műre vonatkozólag. A czikk magában is érdekes, fontos és egész.

A természet csak egy okozat neve, melynek oka Isten : Azaz a természet nem öröktől fogva való, — a mint állittatik, hanem időben keletkezett; nem önmagától létező, hanem Isten alkotta. Ki lehet ezt tudományosan mutatni? Ki. Tárgyalásunkban először természetesen az okság elvével kell kissé foglalkoznunk. Nem szükség itt az okság elve természetét önmagában tekintve, vagy önmagáért egész terjedelmében tárgyalni, sőt. úgy hiszem metaphysicájába vagy psychologiájába jobb nem bocsátkozni beljebb, mint feladatunk megkívánja. Addig természetesen mennünk kell, a meddig azok mentek, kik metaphysicai vagy psychologiai alapon azt állították, hogy az okosság elve nem jogosít fel, hogy az Isten léteiére következtessünk általa; ki kell mutatnunk, hogy meta- physicájok és psychologiájok, midőn igaz, nincs ellene a thesticus következtetésnek, és midőn ellene van, akkor nem igaz, — midőn ezt az eredményt elértük, itt megállapodhatunk. Az oki összekötetés természetére és az oki ítélet eredetére vonatkozólag, számos nézet van, s a theismus igazságát, mind azok, kik a thesticus következtetés érvényességét tagadják, mind pedig azok, a kik azt