Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)

7-8. füzet

Könyv és lapszemle.

Bölcsészet történelme tanulók, egyszersmind müveit olvasók használatára. Kidolgozta Thót Ferencz, a reformátusok debre- czeni főiskolájában bölcsészet tanára. Harmadik kötet. Újkor. i884.

E kötet bevégezi azon bölcselet történelmi művet, a melyből 1872-ben jelent meg az i-ső kötet az Ó-kor és 1874-ben a a 2-ik kötet a közép kor. Terjedelmét tekintve e 3-ik kötet nagyobb, mint a két első együttvéve, bár mint a szerző az előszóban kinyilatkoztatja, nem tervezte ily terjedelemre, de a nagy tér, a nagy tömeg nem férhetett el kisebb helyen. Kár is lett volna összeszoritani. Az összezsugorodás a műnek lett volna nagy hátrányára, nem adhatott volna teljes és helyes képet a bölcselet fejlődéséről, a külömböző bölcselők munkásságáról, és hatásáról, és a bölcseleti irányokról.

Maga a három kötet tömege, terjedelme megkapó (flag- rans) képet ad az emberiség művelődésének fejlődéséről. Századok hosszú sorát, sőt ezredeket foglal magában a két első kötet és alig 3 századot a 3-ik. Az ember a könnyebb végét szereti fogni a dolognak, hogy idejét ne vonja el a föld élveitől s csak akkor fordul eszéhez, mikor látja, tapasztalja, hogy nem él Eldoradóban, hol sült galamb repkedne szájába, értenie kell magát és környező világát, hogy élvezete tiszta és biztos lehessen. Későn fog tehát a búvárkodás nehéz munkájához mintegy utólagosan, hogy, ha lehet, az egyéni és társadalmi életnek már kész épületének alárakhassa a jó alapot, ha pedig ez nem lehet, a talált jó alapra építhesse fel újból.

Még másik képet is ad a három kötet. Az ó-kor már nagy mérvben gondolkodik. A keresztyénség elterjedésével e nagy gondolkodási vágy megszűnik. Azt adják okul közönségesen, hogy a népvándorlás megakadályozta s szellemi munkálkodást. Ez is lehetett egyik oka, de talán nem tévedek nagyon, ha lélektanilag fejtem meg. Természetes dolog, hogy igyekezünk az úgy is elég rövid földi életet élvezni és nem terhelni lélekölő munkával. A keresztyén vallás birtoka azt a meggyőződést támasztotta az emberiségben, hogy annak nagyszerű tanai és elvei felmentik az embert a törődéstől s boldoggá teszik éppen úgy, mint az édenkert gyümölcsei a testet, a nélkül, hogy né- kie kellene fáradnia.