Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1-2. füzet
32 koltattak a Valdensisek, hanem azért is, hogy oda ke.llett hagyni a reformátusoknak Francziaországban templomaikat, mi- hezképest 3 napon keresztül a Szent Angyal várából nagyszerű ágyuzás közt énekeltek, és a pápa rendeletéből, öröm innepek tartattak, és fellobogózott csólnakokban számtalan hordók verettek csapra! Azonban, a föl föl csapongó örömriadás zajos ujjongásában lehetett látni olyan jeleket is, melyek a Pápa és egész kollégiumára bizonyos kellemetlen nyomást gyakoroltak. Ilyen volt a többek között a Franchise, menedékhely kérdése, melyre vonatkozólag a franczia koveltség nem volt egyértelemben a római székkel, ilyen az európai általános szövetség a török hadjárat ellen, de miután ezen tervezett általános szövetség, mikénti alakulásával a Pápa által kegyelt I-ső Lipót császár akarata a legjobb részt választani az egyház első szülött fia 14-ik Lajos rovására, annyi, meg annyi gyüléskedés daczára is, nem jöhetett az ügy létre, mint azt a pápa, és i-ső Lipot császár óhajtották. Mind két kérdés, oly nyomással nehezedett a pápára, hogy magát épen nem vala képes a bonyodalmak közt biztos eredménynyel tájékozni! Elvégre is miután az európai tervezett véd- és daczszövet- ség nem ütött ki óhajtott módon,*) elhatározó magában, a külföldi követek szabad szállását szabályozni; annál inkább pedig, mivel herczeg d’ Estrées franczia nagy követ meghalt épen a tervezgetés közt 70 éves korában Rómában, eltemettetve nagy pompával Szent Lajos kápolnájában. Ez alkalommal, az időt elérkezettnek látva a Pápa, mi előtt az uj követ megérkeznék, bizalmas kollégiumával egyetértve megkezdé 3-ik Gyula, 4-ik Pius 13-ik Gergely és 5-ik Sixtus pápáknak (loca tuta, quas Franchiatns appellabant) rendelvényeit a menhelyek érdekében foganatba venni. Először is a franczia nagy követ szállására került a sor, a Sbirrisek, vagyis városi őrök körülvéve azt, hogy az odamenekülő vélt gonosztevőktől megtiszti*) Nagy akadály volt : Sveicz, Spanyolország és Svédország. Sveicz min tetszett a pápának; mert mint monda rút fösvény, és akkor is a vallásos villongós fáklyája lobogott ott magasra. Spanyolország, Angliára nézett hol akkor ott a pápa részére roszul folytak a dolgok. Svédország elfordult a menekült kalandos Kristiana Alexandrától ; különben is nem tetszettek atyjának fényes győzelmei 14-ik Lajos pedig ámbár nem szívből, még is azokkal tartott. — Vapdersmaiin után. Cs. Zs.
