Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)

7-8. füzet

32Ö

tái’ozottan megtiltják, és a melyek ránk nézve, valamint a vest- phaliai béke a német országi protestánsokra nézve, semmi politikai rázkódások által meg nem semmisittethetnek, de a melyekről a nyilt parancsban fájdalom! említés sem tétetik. Ilyen alaptörvény az 179% 26 törvényczikk, mely bevezetésében szabad vallás gyakorlatunkat örök időkre biztosítja ; továbbá elismeri a zsinatokról, hogy azok egyházi törvényeket hoztak és alkottak, (Cauonos per Synodos conditi) tehát nem mint a nyilt-parancs mondja, csak indítványoznak, s ezen Canonokatoly érvényre emeli, hogy azok neo per dicasterialia mandate, nec per rcgias resolutiones ulterari possint, végre az államhatalomnak csupán a superinspectiot éa approbutiót hagyja fen.

Ezek szerint, a császári nyilt parancs, sem a budai Zsinat munkálatai elintézésének, sem az 179% 26 törvényczikk 4. §-a foganatosításának nem tekintethetvén, s igy jogi alappal nem bírván s annak már keletkezése is tetemesen sértvén, sőt megsemmisítvén autonómiánkat: látni való hogy ha az magában ránk nézve a legjobbakat foglalná, s hitelveinkkel, nézeteinkkel minden egyebekben egyeznék is, még sem lehetne azt elfogadnunk, ha csak autonómiánkat önmagunk feláldozni, s a törvényes szabadság és jog teréről magunkat kegyelem karjai közé, s nyilt parancsok sulyja alá vetni nem akarjuk. — S ezeknél többet a nyilt parancs és ideiglenes ministéri rendelet irányába mondanunk nem is kellene, hogy következetesek maradjunk az 1856-ban véleményadás végett leküldött miniszteri törvényjavaslat felett kimondott nyilatkozatunkkal, miszerint annak részletezésébe, s a feletti megjegyzések tételébe egyes Superintendentiák nem bocsátkozhatnak, törvényhozási dolgok elintézése csupán a Zsinatot illetvén. — Azonban, hogy annak ránk nézve sérelmes volta annál inkább kitűnjék, szabad legyen a most elmondott elvnek megtartása mellett abból a főbb pontokat, melyek hitelveinkkel leginkább ellenkeznek, s ránk nézve leginkább aggasztó sziliben tűnnek fel csak általánosságban kiemelnünk. Ilyen a következő pontok.

1- ör. Hogy a legfőbb felügyeleti jognak a dolog természete s a múlt századok törvényes gyakorlata ellenére, rendelkezési hatalommá változtatása által ön kormányzatunk, egyházunk ezen életfeltétele mind a törvényhozásbau, mind a kormányzásban tökéletesen megsemmisittetik.

2- or. Hogy a felsőbb jóváhagyásnak minden lényegesebb választásoknál} kikötése által, a uévleg bár meghagyott szabad vá