Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1-2. füzet
Vendékek képesítésére vonatkozólag. De mindezen óhajtásunk mellett, ki kell jelentenünk, hogy e vidéki gimnáziumok eddigi fentartói, az egymás után elkövetkezett sok szigorú évek, az árvizek évenként pusztítása miatt, nemcsak 1600 frt évi fizetést nem képesek adni tanáraiknak, de azok száma szaporodtával az eddigi szerény tanári fizetést sem képesek teljesíteni. Ennélfogva kérésünk az: méltóztassék az egyházmegyei gyűlés egy indokolt felterjesztésében a ft. egyházkerületi gyűlést felkérni, hogy a többi társ egyházkerületekkel együtt, folyamodjanak az ország gyűléshez az iránt, hogy utasítsa a minisztériumot az i848. évi XX-ik t. czikket haladéktalanul éleibe léptetni, és a protestánsoknak is az országos pénztárból az aránylagos illetőséget kiadni. Melléklet illetőleg utóirat. Az elemi iskolákra, s az úgynevezett vidéki gimnáziumokra vonatkozó nézeteink közül, szándékosan hagytunk ki egy lényeges kelléket, vagy mozzanatot; és ez a nevelés, s oktatásnak egy fő kelléke, vagy alkotó része: a fegyelem, vagyis ennek mikénti alkalmazása, melyet a helyes értelemben vett nevelés, s oktatás soha nem nélkülözhet. A feladat a milyen fontos: épen oly nehéz annak megfejtése, ezért van, hogy legtöbb nevelő mellőzi ennek fejtegetését, az erre szükséges irányadást. Én, és mi is rövidek kivánunk ez úttal lenni a fegyelem mikéntjére nézve; de úgy vélem, úgy hiszük, hogy igen elérkezett már az az idő, hogy a vesszözést, kivált poroszló alkalmazásával, s az iskola teremben : végkép és mindenhái időre be kell szüntetni. Hiszen a mai napság a közpolgárokra, s katonákra nézve a vesszőzés, a botozás el van törülve! Bizony nem lehet, s nem szabad annak tovább, egy napig sem a tudománya, s erkölcsiség kis templomaiban, az iskolákban is tovább fennmaradni, hol csaknem napirenden van ji kis polgárokat, sőt még a kis polgárnőket is, tanuló társaik előtt a leczke meg nem tanulásáért testileg megfenyíteni, megbotoztatni, holott pedig a leczke meg nem tanulást, csak mellékes körülmény idézhette s idézheti elő, pl. a gyermek kedély hangulata, a szülék mellékes parancsa, melyet a gyermek nem mellőzhet stb. Ha hát bottal, korbácscsal, soha semmi esetben, még erkölcsi kihágásokért is, jövőre az iskolákban veréssel büntetni nem lehet, s nem szabad: mikép kell a gyermekben a szorgalmat föléleszteni, mikén kell az erkölcsi kihágásoktól visszatartóztatni ?