Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)

3-4. füzet

191 országgyűlés küszöbét: „Ha csak a szentirásból meg nem czá- foltatom, semmit másként nem tanítok. Mert nem tanácsos az embernek lelkiismerete ellen cselekedni.“ Az erkölcsi törvény kathegorikus imperativusa: „Itt állok nem tehetek másként Isten engem úgy segéljen!“ Adásként tűnik fel ki a vallásos ember szellemvilágát hordja vállain. Hol állna a tudomány sza­badsága, ha Luther bilincseket szét ném tépi, melyekben Róma fennhéjázása a szellemeket fogva tartotta. Az állam ma is a bíborosok uszályába pólyázva ringattatnék; ha öntudatra nem emelte volna Luther az egyéni meggyőződés szentségét, a pol- gátok független érzetét. Luthernek köszönjük a népnevelés fel­virágzását, mely az emberi társadalom biztos lételalapja; taní­táson iskolákon nyugszik a jövő Isten imádásának temploma. És a családi életnek ő adta meg ama tiszta nemes fenséget — jellemet, melyet Róma bünbarlanggal helyettesit. Ki ne látná át az ellenmondást a házasság szentsége és a klérus tisztasága közt? megtiltatván nekik ez a becsület, ámde a fertőzet, az bűnös botrányokban szabad. A németországi Luther-ünnepélye- ken megjelent az öreg német császár is, és imádkozott. A né­met trónörökös pedig üdvözölte beszédében, Luthert, mint a vallásszabadság bajnokát, mint a gondolkodás hirdetőjét és mint a szellem felkentjét. — Üdvözölte hazánk szivében az ország fővárosában báró Prónay Dezső egyetemes felügyelőnk : mint a szabadvizsgálódás vitézét, önzetleg — családjának élő — ön­feláldozó szeretetét; és mint a corruptiónak és minden rosznak ostorát. Midőn szept 15-én Vittembergában ünnepet szenteltek, oly nagy volt a buzgóság, hogy már hetekkel előbb megsze­rezte mindenki helyét, mert csak jegyek mellett lehetett be­lépni az Ur templomába. És akkor, midőn a 4-ik század alko­nyán Pálviczi Horváth MarL.700,000 frtot egy Baldácsi Antal 10.000 hóid földet, Királyföldi Péter 14,928 frtot, Reischel 20,000, Vörös szinte annnyit és a jelen évben Jóni Tivadar 270.000 frtot hagyott mint alapítványt egyetemes magyar ev. egyházunknak ; és mi is csekély erönkhez képest közel egyezer forint Luther-alapot teremtettünk; és akkor midőn egy Zsedényi folyton énekes szent könyvvel járt el a templomba és báró Radvánszki imádság között hunyt el : akkor Istent dicsőitve, bizunk; és hittel zengjük: Boldog lesz az ötödik század hajnala. Ámen. Gáncs Jenő evang. lelkész. Emléklapok a miskolczi ág. hitv. ev. anyaegyház évszáza­dos emlékkönyvéből. Az egyház megalakulására és száz év óta

Next

/
Oldalképek
Tartalom