Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1884 (6. évfolyam, 1-12. szám)
3-4. füzet
121 Ha megtekintjük e számarányt s összehasonlítjuk megyénket Hunyad, Liptó s több határszéli, annál inkább az alföldi megyékkel: első pillanatra igen meglephetne akárkit is e számcsoport, különösen az ugynevezhető oláh és tót többségű megyék nemzetiségi viszonyai szerint Ítélve, s tudva a magyar fajnak azt a, majdnem hibával határos, áthasonulási tehetségét, hogy p. o. egyetlen tót család megtelepedése valamely magyar faluban, nem az illető beköltözötteket magyarosítja meg, de ellenkezőleg, egy nemzedék öltő kor alatt képes azt magyar nemzetiségéből kivetköztetni. Ott van sötét például az eloláho- sodott hunyadmegyei magyarság. A magyar kormánynak nagy és fontos erkölcsi kötelessége az ilyen polyglott vármegyéket figyelemre méltatni s oda hatni, hogy a magyar szellemet, a hazafias, lelkes érzést el ne fojtsa a nemzetiségi súrlódások kóros miazmája, s a magyarság, mely kisebbségben van, ne legyen absorbeálva a többi fajok közé, csupán . . . békeség okáért. Iskolákra, nemzeties, hazafias szellemű iskolákra van itt szükség, hogy azok által nemzedékről nemzedékre foglalhassuk a tért s szélesbithessük a kört, mely — magyar. >’é tf* * De e czélra a népiskolák nem tehetnek mindent. A népiskolák tanulója ha csupán mint földmives akarja hazáját s önmagát szolgálni, ha csupán a „nép“ számát akarja szaporítani: a legbuzgóbb igyekezettel törekszik az iskola porával együtt azt a kevés tudást is lerázni magáról, a mit ott rá erőszakoltak. Ha pedig szellemi és anyagi körülményei megengedik, oly helyre igyekszik menni, hogy a tudás magasabb fokát elérje, a hol a vele együtt egy anyanyelvet vallók legszámosabban vannak. A fiatal lélekben maradandó, sőt kitörölheted len nyomot hagy annak az iskolának irányzata, melyben középiskolai pályáját eltőltötte. Hogy e benyomás a középiskolai pálya végével is megmarad, utalhatunk a hazánk egyetemi polgárai közt fenálló oláh, horvát, szerb körökre, melyek gyak* ran a nemzetiségi elkülönzés és idegenkedés főtényezői. Még inkább megmarad ez az irányzat, ha az ifjú középiskolai pályáján túl nem halad. Ugyanezért a törvényhozás is tisztában van azzal, hogy a nemzet szellemi átalakulása s a nemzeti kultúra tekintetében a helyesen vezetett középiskolák a legfigyelemreméltóbb tényezők.
