Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1883 (5. évfolyam, 1-12. szám)

2-3. füzet

Az 1883-diki bevétel és kiadás 1000 márkára lőtt elő. irányozva.

2. Poroszországi menházak.

A menházak száma Poroszországban ez időszerint 164, mig 1867-ben még 179 volt. Az apadás főoka abban keresendő; hogy a nagyobb intézetek — újabb időben, — jelentékenyen kiszélesítek munkakörüket, s például a nevelőintézetek, a gyermekek jelentékeny számát nyelték el. A várakozás, mely a romlott ifjúság számarányának növekedéséhez, a menházak számának növelését köté, nem valósult, A negyvenes években 26, az ötvenes években 85. a hatvanas és hetvenes években már csak 18 uj intézet nyittatott, mig sok menház záratott be kénytelen kelletlen, jelenkező gyermekek hiánya miatt. A közoktatási kényszertörvény, nagyot változtatót e helyzeten. Az 1881 -dik év október haváig, már .3.364 gyermek Ítéltetett kényszernevelésre, s 2277 azonnal menházakba helyeztetett el. A gyermek szám növekedése, valószínűleg a menházak szaporítását teszi ma hólnap szükségessé.

3. A Johannita rend.

Harmincz éve múlt 1882. október i5-én, midőn IV. Frigyes Vilmos porosz király vissza állitá a Johannita rendet, az ev. Németország számára. A kegyes fejedelem bizonyságot tőn e tettével arról, hogy e középkori rend, valódi keresztyéni eszme hijjával nem volt s más alakban ma is méltó munkakört nyújt a keresztyén nemességnek. Elfogulatlan szem előtt, a Johannita rend egyike vala a középkor legnagyszerűbb intézményeinek. Az Urnák ama parancsát volt ez valósítandó, mely Máté ev. 20 —2Ö—28-ben írva áll. A rend jelszava ez vala: „szolgálok.“ Első tette is az volt, hogy Jeruzsálemben közel a szent sirhoz egy kórházat épített io48-ban, hol a latin egyházhoz tartozó szükséget szenvedő beteg keresztyének, testvéri szeretettel fogadtatának s igyenes ápolást élveztek. A régi rend első feladata tehát a betegápolás volt. Midőn Bmiliőn Gottfried meghódoltatá Jeruzsálemet, 1099 julius i5-én sok német és franczia lovag lépett a rendbe, melynek ezentúl második feladatává lön: fegyvereikkel védeni meg a zarándokok ama nagy számát, mely csakugyan özönlött akkor kelet szent helyei felé. Saladin szultán megostromlá Jeruzsálemet s 1187-ben a rend kénytelen vala odahagyni első székhelyét, és Rhodus,