Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1883 (5. évfolyam, 1-12. szám)
11-12. füzet
5?0 azonban magyal* nyelvre Is lefordítani, hogy egy reszt népünk anya nyelvén olvashassa, s hogy másrészt a német nyelvben kevésbé, vagy éppen nem jártas lelkészek, tanítók s más művelt állásbeliek nagyobb áldással használhassák. A tulajdonképpeni ra- formátori iratok közül a következők foglaltatnak ezen kiadásban : „95’tétel,“ „a keresztyén nemességhez.“ „a keresztyén ember szabadságáról.“ Azután az állam és iskolára vonatkozólag fontos iratok közül: „bizalmas intelem minden keresztyénhez, hogy őrizkedjék a forradalomtól és a lázadástól,“ „a világi hatóságról s a mennyiben mi annak engedelmeskedui tartozunk,“ „minden város tanácsaihoz az iskolák berendezését illetőleg.? Továbbá : egyházi beszédei közül két legszebb, egyházi énekei közül 13 legkiválóbb, a kis kátéból az imádságok, Biblia-magyarázataiból is. egyes kísérletek, levelei közül 14, melyek Íróját különbféle szempontból jellemzik, végre vegyes tartalmú apró bölcs mondásai s asztali beszédeiből egy néhány. Ezen könyvet, — a mellett, hogy a családi könyvtárakban méltó helyet foglal el, különösen a felsőbb intézetekbe járó tanulók számára, mint nagybecsű ajándékot is ajánlhatjuk. Meyer, Joh. Lehrer u. Past. Joh. Priuczhorn: D. Martin Luthers Gedanken üb. Erziehung u. Unterricht. Festgabe. Hannover, Karl Meyer. (310 s.) 5 m. Glück. Willi. Paster in Hochhauzen, Baden Grudriss de.t Pädagogik Luthers. Jubelfestgabe dargebracht den evang. Eltern. Lehrern u. Erziehern. Karlsruhe, J. I. Keiff. (94. s. 0*60 m. A ki még nem tudja, hát ezen két könyvből megtudhatja hogy Luther a reformátor és Luther a pädagog, mily szoros ösz- szeköttetésben vannak egymással, s hogy a modern padagogia sokat tanulhat Dr. Luthertől. Mindkét könyvben Luther nézeteit olvassuk a nevelésről és az oktatásról; a tanitás elve, anyaga, alakja, eszköze, hivatala, intézménye és czélja előttünk lebeg Luther irataiból. Az elsőben forrásukra mutat, azokat híven, az eredetivel összhangzólag adja és egyenként megmagyarázza. S a másodikban az egész teljes átnézésével találkozunk, és mindkettő a végeredményre nézve magegyez abban, hogy a Luther iránti tiszteletet és az iskola iránti szeretetet felébreszti bennünk. Mindkét szerzővel dicsekedhetünk azzal, hogy Luther az összes iskola-ügyet átalakította, az egyetemeket reformálta, a középiskolákat szervezte s a népiskolákat megalapitotta. THUMAY JÓZSEF,
