Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1882 (4. évfolyam, 1-12. szám)
2-3. füzet
96 h) Baranyában a pécsi bég uralkodott, ki alá a vidéki török tisztviselők tartoztak. i) O maga köté ki, hogy a ki legyőzetik felakasztassék. Bizott a törökben, kinek tanjaihoz az övéi legközelebb állottak, de megcsalatkozván, miután elhallgattaték, a török rákény- szerité, hogy szenvedje ki saját törvénye szigorát. k) Trombitás úgy látszik horvát mágnás volt, — elesett — mint Frenczel Írja — a török elleni szikszói csatában 1588. l) t. i. a budai basa, Magyarország hódoltságának kormányzója. m) Budán, t. i. a vezér előtt, hol különféle nemzetiségbeli, kereskedő és foglalkozású mégis legtöbb magyar nép lakott. n) A karis maris török szóval a keresztyénség apostolai hizelkedni akartak a töröknek, holott a mohamedán vallás, vegyitéke a pogány, zsidó és keresztyén vallásnak. Lásd: Pfeifer Theologia Mohamedika. o) Ezzel hízelegtek aljasan a hitetlen izlamiták előtt, hogy Mohamedet elébe tették a Krisztusnak, kiről méltatlanul magukat nevezik. p) A budai vezér. q) Minden a keresztyén meggyalázására és a törökség dicséretére volt intézve. r) Budán és Pesten népes reformált ecclesiák voltak, s ezek elöljárói kezességet vállaltak a három elmarasztalt egyénért. A basa által követelt összeg nincs kitéve. s) 1566-ban tanult Vittembergában, egy ideig Veresmarti lelkész, azután a török portyázásai elől biztosbb helyre Beregbe vonult, s az itteni ecclák seniora volt 1597. t. Ezen kánonok az egyházgyülések kánonaiból vannak összeszedve, a sz. írással és a józan okossággal megegyeznek, az élet és erkölcsök szabályozására alkalmasak. Lásd: História Reformátiónis ad an. 1576. p, 282. u) Hitsor. Reform, p. 665. Jegyzések: Ez a „História Reformationis,“ mellyre itt gyakori hivatkozás történik: Lampe. — Baranyára vonatkozó eseményeket irt ki belőle Koller József „História Episcopatm Quinqueecclesiensis“ czimü müve V. kötetébe. (H. L) Veresmarti Illést a püspökségben megelőzte közvetlen a
