Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1882 (4. évfolyam, 1-12. szám)

12. füzet

Az uj törvények közt kétségkívül legtöbb nehézséget okoz a lelkészek osztályozása. Azonban reméljük, hogy a részrehajlást nem ismerő igazságos és méltányos eljárás megkönnyíti mindenütt a nehézségeket. Az erdélyi egyházkerületben gyakorlatban levő osztályozás követését, illetőleg behozatalát, a Tiszántúli egyházkerület esperesei magán tanácskozásaikban kimondották.

Az egyház és iskola összes ügyeinek intézésre hivatott konvent, melynek, az egyes kerületek püspökei és főgondnokai hivatalból tagjai három évre következőkép alakult meg.

.. Dunamelléki kerületből rendes tagok Filó Lajos, Baksay Sándor, Kovács Albert, Kerkapoly Károly, Szilágyi Dezső» Balogh Imre. Póttagok: Sipos Pál. Koncz Imre, Ballagi Mór, Jordán István. Dunántúli kerületből: Csonka Ferencz, Körmendy Sándor, Beöthy Zsigmond, Véghely Dezső. Póttagok : Vály Lajos, Pály Lajos, László József, Molnár Béla, Szűcs Sándor, Csépán Antal, Tiszáninnerii kerületből: Fejes István, Szentpé- tery Sámuel, Hegedűs László, Mocsáry Lajos. Póttagok : Makay Dániel, Béky Sámuel, Lükő Géza, Orbán Jószef. Tiszántúli e. kerületből: Id. Kiss Áron, Tóth Sámuel, Szabó János, Peterdy Károly, Ritoók Zs. Vállyi János, Kántor Sámuel, Gróf Ráday Gedeon. Póttagok: Szeremlei Sámuel, Lukács Ödön, Kovács Ferencz, György Endre. Az erdélyi e. kerületből; BenkŐ János, Dr. Kovács Ödön, Szász Domokos, Gf. Bánlfy Miklós, Tisza László, dr. Kolozsvári Sándor. Póttagok : Szász Béla, Jeney Viktor. Mezey Albert, Vályi Pál, Szilveszter Domokor, Szabó Pál.

A konvent első ülése mint halljuk a jövő év január havában fog Budapesten megtartatni. Reméljük, hogy a Konvent első teendői közzé fog tartozni a Zsinati munkálat iskolaügyi részének eletbeléptetésére vonatkozó intézkedés.

Sa mássá egri érsek beszéde, az állam és egyház közti viszonyokról, méltán keltett feltűnést úgy a politikai, mint protestáns körökben. Az érsek ur, teljesen ignorálva a történelmi tényeket, középkori fogalommal az egyházat mint csalhatatlan intézményt az állam felé helyezi. Valóban nagy elfogultság kell ahhoz, bogy a róm. kath. egyházról a XIX. század végén, egy tudós ember úgy beszélhessen mint Samassa. Szerinte a római kath. egyház alkotmánya ma is olyan mint a hogy a Jézus Krisztus megalapította; a pápák Péter utódai