Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1882 (4. évfolyam, 1-12. szám)

5-6. füzet

ápolónő emlőjén pihen, amott vasrácsozattal köritett négyszög alapú nagy kerevet félén teszi az első csúszási kísérleteket az apróság. A nagyobbacskákat egy kertésznő foglalkoztatja. Minden zajtalanul s nyájasan végeztetik, mintha e kicsinyek gondozása nem is munka hanem élvezet volna.

A betegek osztályában az elszigetelési rendszer van lehető szigorúan keresztül víve. A szegény anya nem félhet, hogy beteg gyermekét a ragály veszélye fenyegesse.

A fölvétel, lelkészek, hittérítők, orvosok, vagy az úgynevezett „charity organisation-society“ titkárának ajánlata folytán történik. Többnyire anyátlan árvák, vagy özvegy s elhagyott nők kicsinyei töltik be az intézet helyeit.

.3) Dr. Barnardos „Otthoua“ (homes).

1. A hajléktalan gyermekek s ifjak menhelye. Azon a 23 négyszögmértföldnyi területen, mit Londonnak nevezünk, ama négy milliónyi néptengerben, mely itt együtt él, a mily szemkápráztató gazdagság található a vagyonosoknál, ép oly nagy vagy nagyobb az a megdöbbentő nyomor, amaz ijjesztő pau- perismus, melyben az alsóbb néposztály fetreng. Ezen a bor- zadalmas ínségen más tertvér egyletekkel s intézetekkel össze- müködve enyhíteni van hivatva:

a) Az úgynevezett — boyt home — fiuk otthona. Stop- ney-ben alapitá 1868-ban Dr. Barnardos, kezdetben 25 gyermek számára nyitva helyet; ma, egész házcsoportból áll ez intézet, s 3oo — 4oo fiú talál benne menhelyet. Tizenhat éven aluli árvák, a világba mint egy kidobott, elhagyott éhező s rongyoskodó csavargók, ama 15 — 20 ezernyi nagyszámból, melyet az óriás város nyomorának statistikája föltüntet, kiket a törvény vaskarja koruknál fogva még nem sújthat, de a kik mint a jövő társadalom miasmái tengődnek ínséges rejtekökben: ezek népesítik be évről évre ez áldásos intézetet. Nem könnyű dolog fölfedezni színhelyeiken az anyagi és erkölcsi nyomor ez áldozatait. A hol az intézet „mentői“, e könyörülő samari- tánusok érettök járnak, „terra incognita“ az a müveit világ előtt, s a keresztyén műveltség központjának Angolországnak szivében, rettenetes tapasztalatokat nyújt. Kapuk, sötét utcza- szegletek, udvarok, házfolyosók rejtekei, pincze fülkék, rósz- hirü bérházak, folyó part, elhagyott romok, üres kocsik, csomagoló ládák: szomorú menhelyei az éhségtől s hidegtől gyötört nyomorultaknak. Hideg téli éj után, ki tudja mennyi azoknak a dermedt vagy megfagyott gyermekeknek a száma,