Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1881 (3. évfolyam, 1-12. szám)
3-4. füzet
149 A keresztyén archetyponok. A „Prot. egyh. s isk. lap“ 6. számában „a szép hangzat kedvéért... kellemesebben hangzik... amaz épérzékü nép ezreinek is, mely hazánk keleti bérczei közt lakozik“, t. i. a keresztény a keresztyén“ helyett; habár csakugyan m a az összes protestáns irodalomban a keresztyén szó használatos, holott a katholikus irók és az unitáriusok legalább az újabb időben keresztényt használnak.“*) Már — a pécsi tudósitás szerint — a i5-ik század közepén igy ir Literatus Sebestyén: „Keresztyén hyteth az kik vallótok,“ mint szinte keresztnevét is helyesen Írja. Melius Péter 1568-ban „Szerelmes atyámfiay kérész - tyénec!“ Bejthe István 1082-ben : „Keresztyén gyülekezetben“, és 158.3-ben: „Evang. keresztyéni hitnek ágazati.“ Félegyházi Tamás: „Keresztyéni igaz hit.“ Pétsi Lukács 1591-ben: „Keresztyén szüzeknek koszorúja.“ Vízaknai Gergely 159.3-ban: „Keresztyéni tudomány ar- ticulusai.“ Gyarmati István 159.3-ban: „Keresztyén felelet.“ Magyari István 1602-ben: „Nagyságos Vitézlő Keresztien Urnák, és zsidó keresztyéneknek.“ Szenczi Molnár Albert 1621-ben: Magyar-diák szótára i54. lapján: „Keresztyén“ = christianus. Debreczeni János 1615-ben: „Valósággal való igaz keresztyén.“ Pázmán Péter Kalauzában 161 3., 4i. lap: „A keresztyén hitnek igazsága. Mivelhogy keresztyének között vagyunk, kik mindnyájan elhitték a keresztyén hitnek igazságát.“ Péter-Váradi Péter 1629-ben: „Keresztyéni szeretet..* keresztyén olvasó.“ Samorjai János i632-ben: „Mi keresztyén emberek.“ Keresszegi István i64o-ben: „Keresztyéni hitnek rövid Summája.“ Géléi Katona István 1645-ben: „Keresztyéni titkos tudomány.“ Horvát Ádámnál kéziratban is igy van. Dobrai Bálint i646-ban: „Itt a keresztyénem“ ') A „Keresztény Magvető“ szerkesztője Pdterfi Dénes.
