Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1881 (3. évfolyam, 1-12. szám)
5-6. füzet
237 szász kereskedők, kik között a reformált tudomány Németországgal majdnem egy időben honosíttatott meg, a nagybányai hires vásárokat folytonosan látogatták, s az itteni lakossággal szoros kereskedelmi összeköttetésben voltak; nehezen tehető fel, hogy itt az „uj tudománynak“ bármi csekély nyomát ne hagyták volna; valamint az sem tartozik a lehetetlenségek közzé — bár ezen föltevés alig pár évvel visszi előbbre a város reformálódását — hogy a minden jóra, szépre fogékony város hatósága, a szomszéd Erdődön 1545-ben a ref. tudomány ügyében tartott népes nagy gyűlésre, — ha csak pusztán tudásvágyból is — követeket ne küldött volna, kik onnan megjővén, s elsorolván az ott látott, s hallottakat, azok az életre való lakosság gondolkozóbbjai, s értelmesbbjei szivét lelkét érintetlenül hagyhatták volna, úgy hogy igen könnyen föltehető: miszerint azon időben, 1547-ben, a midőn a város Kopácsi Istvánt, a hires reformátort, ide papjául meghivni bátorkodót; ez már ekkor itt, hitével teljesen tisztában lévő, és csak bel- és kül szervezést szükséglő egyházat találhatott. Ezek azonban mind csak föltevések, a történeti igazság az, hogy 1547-ben Kopácsi István volt a nagybányai, általa reformált, egyháznak papja, s pedig legelső papja, s az itteni iskolák megalapítója, s szervezője. O szervezte a sárospataki iskolát is, 1542-ben kiment Wittembergában, honnan haza jővén i544-ben hivatott meg Erdődre papnak; itt volt i547-ig, mely évben Nagybánya város meghívását elfogadván, idejött, s lett e városnak legelső ref. papja. Itt azonban alig 3 évig lakhatott, mert már a következő 1549-ben Sárospatakra vissza hivatott, s azt elfogadván Nagybányát elhagyta, elvitte magával az itt vagy legalább e vidéken született jeles ifjút, Balzaráti V itus Jánost, ki később Perényi Gábor orvosa, majd o.-liszkai, később sárospataki pap, s tanitó lett. Kopácsi István eltávozta után kit hivott meg, s hozott el Nagybánya város papjául? nem tudjuk; azonban már 156.3-ban itt találjuk Bálint p a p-ot; egész neve Székely Bálint, Valentinus Sikűlut. Mikor hozatott ide, s honnan? semmi nyomára nem jóhetek, az azonban felvan jegyezve, hogy 1564-ben halt meg, itt Nagybányán. Jelen volt az 1563-ik évi, Debreczenben tartott egyházgyülésen. Helyére gyanithatólag az 1564-et követő évek valamelyikében Márthon- pap hozatott, s lett nagybányai pap. Családneve feljegyezve
