Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1881 (3. évfolyam, 1-12. szám)
11-12. füzet
491 i4. ez. i-ső §. értelmében, a sz. róm. kath. vallást elhagyni büntetés követte. 4. A bécsi békekötés alkalmával a vallás gyakorlása és ennek szabadsága tényleg elismertetett az i. ez. értelmében: mindazonáltal, miután ki a róm kath. vallást követte, a linczi békekötés világos szövege ellenére, azt el sem is hagyhatta, mert 5. a róm. kath. vallásról, bár melyik vallásra való átmenetei a róm. kath. vallás elveivel ellenkezik. Az elsőt a mi illeti: Magyarország alkotmányának kezdete — mivel a vezérek alatt használt törvények, a honi törvények könyvében nincsenek, a kérdést nem oldhatja meg — a történelem bizonysága szerint a keresztyén vallásra áttérés alapjául felvenni nem lehet. Minden alkotmánynak kezdetleges alapja, a polgároknak társadalom alkotása. Hogy már ily értelemben, a törvények oltalma alatt álló vallást, mily joggal lehessen alkotmányos vallásnak mondani, már fentebb érintettük. Hátra van ennélfogva, hogy a szónak adjuk igazi értelmét, miután itt nem a vallás régiségéről van a kérdés, mit értelmében mindenik vallás követelhet magának, de a mit mi a hittanárok vitatkozásának hagyunk hátra, mert a harmadik szülött, a családapának egyaránt fia, mint az első szülött, igy már az utóbbi törvények, szinte olyanok, mint az elsők. Hanem igen is kérdés van a nemzetről, mely a vallást bevette, kérdés van a törvényről, mely a bevett vallásnak nemzetét biztosítja. Nincs itt helye azt kutatni, hogy a magyar nemzet, a görög vagy latin szertartásu keresztyén vallást vette-e be, de annyi bizonyos, hogy Szt. István alatt vette be, mint szinte bizonyos, hogy ugyanazon nemzet a iő. és 17. század folytában mindenik vallás részéről egyformán, közönségesen vette be, úgy hogy sokkal tulnyomóbb volt mind a földnépe, mind a rendek száma, kik azt alkották, ugyannyira, hogy ez időben az képezte az alkotmányt. A mi ennélfogva a vallásnak a nemzet általi bevevését illeti, mindenik vallás egyaránt bevétetett, és valamint nem vétettek el azoknak polgári jogai, kik a pogány vallás szertartását vallva a keresztyén vallásra tértek: úgy bizonyára megilletik az evangélikusokat is, mindazon jogok és jótétemények, — már csak az ország java és boldogsága tekintetéből is — melyeket őseik jogosan birtak. A mi pedig a törvények által a felek biztosítására, a bevevést illeti: itt és igy ismét a vallások egyformán vétettek be: mert 1. a róm. kath. vallás biztosítására, törvények által felügyelve, de az is bizonyos, hogy ezen törvények az evangélikusok vallá33*
