Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1881 (3. évfolyam, 1-12. szám)

7. füzet

310 a director ur is, szállott a pater piaristák clastromában. Ezen mi ekklésiának a körösi refer, eklésiával már ez előtt abba coalescált volt, bogy a director urat, minden becsülettel fogad­juk, de egyszersmind azt is tudtára adjuk, hogy ő felségéhez alázatos instantiánkkal már folyamodtunk a végett, hogy os­koláinknak országunk törvényei szerint való régi szabadságát megengedni, kegyelmesen méltóztasson, mely szerint a mint ekklésiáinkra, úgy oskoláinkra is a mi superintendensünk vigyáz. Hirt adtunk e végre Kőrösre, és által jött hozzánk tiszteletes Szélesi Pál uram az ekklésia curátorával, a körösi ekklésia, képében : hogy mi tévő légyen a két ekklésia, meg­határozhassuk. Nem adván egész hitelt Bessennyei ur szavának a méltóságos generalis Beleznay Miklós ur ö nagysága akaratja és izenete felöl, Pilisre követünk is ment, hogy a méltóságos ur akaratját nyilvábban megérthessük. Ugyan ekkor fő tiszte­letű superintendens, tiszteletes Wirágh Mihály uram levele járt is az itt körül belöl lévő elcklésiáinkban, melyben arról tudó­sította az ekklésiák elöljáróit, hogy tekint. Veres Antal urat becsülettel lássák mindenütt: de azt is megmondják, hogy alá­zatos instantiánkat e dolog végett már ő felségéhez nyújtottuk: de ezen levél még ekkor a kecskeméti sz. ekklésiához nem ér­kezett volt el. Minthogy pedig követünk által azt értettük meg a méltóságos generalis úrtól, hogy Bessenyei ur, ö nagysága akaratját mondja: mi is abba egygyeztünk meg a körösi sz. ekklésiával, hogy a méltóságos generalis, mint ezen superin- tendentia fő curátorának akaratját kövessük. Reggeli templom után azért, 8 órakor, oskolánkba békisérték a sz. ekklésia elöl­járói tek. Veres Antal urat, és a Secretáriuss Atzél urat, ki az előtt Jesuita volt, és Bessenyei Mihály urat. Rövid deák ora- tioval köszöntötte a rector a curián az auditorium előtt. Fe­lelvén tekint. Veres Antal ur, Ígérete ő felsége képében, és nevében, hogy oskolánknak régi szabadságában semmi változás nem lészen. Az auditóriumba deákjainkat, és tanuló gyermeke­inket classisonként sorba censeáltatta : fel Írván Atzél ur azok­nak neveiket, a kik feleltek, tanításunknak módját és rendét tek. Veres Antal ur helybe hagyta, tanulóinkat jól megdicsérte, ■rectorunknak és praeceptorainknak neveket felirta: és innét ment Körösre. 1777. d. iö. Maji. Csákvári nevű református rab, itt a dominalis széken halálra Ítéltetvén : tiszteletes prédikátoraink a ,régi szokás szerint elmentek hozzá a tömlöczhöz, vigasztalására

Next

/
Oldalképek
Tartalom