Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő, 1881 (3. évfolyam, 1-12. szám)

8. füzet

lensége ellen egy hatalmas reformátori beszédet tartott, melyre az ódon templom komor falai egészen elámultak, bár némi titkos örömet is erezhettek: e miatt tüstént kiközösítve,menekülni kényszerült; ekkor a budai városi tanács hivta meg lelkészül, mely meghívást készséggel elfogadva, a magyar föld reformátorai közé avattatott s küzdelmes, de dicső pályáját, bár kevés ideig, i522-ben és 1523. elején csakugyan Budán folytatta, mely utóbbi évben aztán az 54. t. ez. értelmében neki is takarodnia kellett az országból.

11. Kordátus Konrád, született Temesmegyében, Fehértemplomban; elébb bányavárosi lelkész, majd a Mária királyné udvari lelkésze volt, de a reformáczió iránti hajlama miatt, 152.3-ban mind állomását, mind a szeretett haza határait el kellett hagynia, meg is tette, s bujdosása közben elment Wittenbergbe, hol 1524-ben az egyetemen tanult, azután pedig lelkészi hivatalt visélt Németországban. Wittenbergben saját pénzén bevásárolván Luther könyveit, testvéréhez küldte Budára eladás végett.

12. Ozorai Imre, született Tolnamegyében, Ozorán, a 15-dik század végén, tanult a hazában, kétségkívül Budán, a külföldön pedig Krakkóban és Wittenbergben. 152.3-ban tűnik föl Békésen, hol állandóan működött, pályája vége ismeretlen. Első protestáns Írónak tar tátik. Miután darab ideig re- formátorkodott a hazában, i53i-ben mind Krakkót, mind Wit- tenberget meglátogatta. Krakkóban: „A Krisztusról és Anti- krisztusról“ szóló munkája kinyomatása ügyében is eljárt, mely később, 15.35-ben ott csakugyan meg is jelent, 8-adrét alakban, magyar nyelven.

13. LIenkel János, született Lőcsén, már 1522-ben a reformáczió hive volt, 1524-től fogva 1530-ig Mária királyné udvari lelkésze volt Kordátus után; mivel el nem vihette magával őt i53o-ban, Németalföldre, az V. Károly tilalma miatt, mert különben: „beszennyezné újításaival a németalföldi tartományokat“ ; tehát a boroszlói káptalanba ajánlotta, hol azonban, mint kanonok, még azon 15.30-dik évi november 5-kén meghalt.

14. Pók János, Mária királyné udvarnoka, a reformáczió szilárd bajnoka és terjesztője, kit kénytelen volt i53o-ban elbocsátani udvarából, midőn hazánkból, uj méltóságának, a németalföldi helytartóságnak elfoglalására, kiindult.

15. -Szegény (j y *ö r g y deák, fellépett Szebenben, Er-